Nyár

Sárga, zöld csíkos, fekete, rózsaszín, lucullus, tölteni való, oltott, koktél és óriás. Sorolhatnám még napjaink egyik legnépszerűbb növényének, a paradicsomnak legkülönbözőbb változatait, melyek évről évre egyre csak bővülnek.

Lehet kiskertünk, nagyobb teraszunk vagy akár egy apró balkonunk, paradicsomot egyaránt nevelhetünk. Növekvő népszerűségének ez is az egyik titka. Én sem vagyok ezzel másként, mikor már tavasszal várom az Édesapám nevelte palánták páratlan ízű terméseit. Sok kérdés merül fel nevelésével kapcsolatban. Nézzünk pár, gyakrabban felmerülőt ezek közül.

Sokszor felmerülő kérdés ez. A választ egyrészt a talaj pH értékében kell keresni. A Kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) sikeres nevelésének egyik kulcsa a talajigényükben keresendő.  A kerti hortenziák a savanyú talajokat kedvelik. De mit is jelent ez? A savanyú talajok pH értéke alacsonyabb kémhatású, 5.5pH érték alatti. Hazánkban a kerti talajok nagy részének azonban a pH értéke jellemzően magas, ezért a savanyú talajt kedvelő növényeknek a talaj kémhatását csökkenteni kell. Tehát ha magasabb pH értékű kertünk talaja - 5.5 és 6.5 pH érték közötti - idővel a kék virágok lila színűvé válnak vagy a kék és rózsaszín virágok keverten fordulnak majd elő. Ha a talaj pH értéke kisebb, mint 5.5 pH a virágok ismét kékek lesznek.

Citrom, narancs, kumquat, mandarin. Citrusfélék egyre bővülő skálája melyek egyre népszerűbbek az elmúlt években. Ízletes terméseiknek, illatos virágaiknak és dekoratív megjelenésüknek is köszönhető mindez.

Nevelésük azonban odafigyelést igényel. Az évek múlásával - mint minden edényben nevelt növényt - időközönként át kell ültetni nagyobb edénybe. A talaj tápanyagtartalma csökken, a növény gyökereinek a rendelkezésre álló földmennyiség kevés lesz. Az egyre terebélyesebb növényt pedig az első hidegek előtt fagymentes helyre kell vinni, vagyis teleltetnünk kell. Ez sok esetben okoz problémát, mert kevés olyan optimális körülményekkel rendelkező hely van, ahol hónapokon keresztül alacsony hőmérséklet mellett, igen világos helyen tudjuk tartani a növényt, míg el nem jön ismét a tavasz. Mindezért a „költöztetésért” persze kárpótol minket a saját nevelésű termés.

A bogyós gyümölcsök fogyasztásának jótékony hatásairól és egészségmegőrző szerepéről hosszú évek óta folyamatosan olvashatunk. Egyre több kertben és teraszon ültetnek málnát, szamócát, ribiszkét, áfonyát és számos más gyümölcsöt. Az ismert fajokon kívül az elmúlt években jelentek meg ismét és váltak egyre népszerűbbé a mondhatnám feledésbe merült bogyósok, mint a kökény és a galagonya. Velük együtt jelent meg egyre bővülő választékban az Észak - Amerikából származó Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) is.

Orgonát nevelni sikerélmény. Egy-egy kemény tél után, mikor tavasszal sétálunk a cserjék között, látjuk, hogy az Orgonák erőtől duzzadó rügyei látványosan készülnek a kihajtásra. Ágaik nem fagynak vissza, minden évben biztonsággal kihajtanak. Akinek volt már a kertjében idős orgonabokor, az tapasztalhatta, hogy az évek alatt nem csak dúsul és magasodik a cserje, hanem a tövétől távolabb a föld alól is sűrűn törnek elő sarjhajtásai. Ez egy idő után problémát is okozhat, mikor már olyan helyeken is kitörnek a földből a növény hajtásai - gyepben vagy virágágyásban - ahol már nem szeretnénk. Mind a fának nevelt, mind a bokor jellegű Orgona esetében is előfordulhat ez.     

Közel 100 évvel ezelőtt telepítették az első Közönséges levendula (Lavandula officinalis) töveket Tihany domboldalába. A Tihanyi - félsziget speciális éghajlati adottságainak köszönhetően a tövek szépen fejlődtek, majd a betakarított virágaik magas illóolajat is tartalmaztak. Napjainkban is sikeresen folyik itt a levendulatermesztés, a tihanyi őslevendulás 50 éves tövei ontják virágaikat. Évente fesztivált is rendeznek e növény tiszteletére.

Ha nyári forróságban pihentek már a leányfalui strandfürdő csodás medencéiben, akkor biztosan elsétáltak az előtte álló fasor hatalmas lombjának hűsítő árnyéka alatt. Ezek a fák úgy hozzátartoznak a környezetükhöz, mintha mindig itt álltak volna. Amikor beérünk a falu központjába, hosszan az út mellett fogad minket az idős Vadgesztenyesor (Aesculus hippocastanum), jelenlétével teremtve hangulatot hosszú évtizedek óta.

Leányfalu felparcellázott dunakanyari hegyoldalába a 19. század második felében telepedett le Petőfi Sándor apósa, Szendrey Ignácz. Az akkor még merőben más kinézetű faluban - feltételezhetően az ő javaslatára - ez idő tájt ültette Dr Szitányi Ödön a ma is meglévő vadgesztenyesort, más néven bokrétafákat vagy lógesztenyéket.

Mi jut eszünkbe először a vakondról? Ha azzal kezdem, hogy egy nagyon hasznos állat, a feltúrt kertjük fáradságos rendbehozatalára gondolva valószínű sokunknak nem ez jut eszünkbe. A vakondra a panaszunk a túrásokkal teli gyep vagy a kidőlt virágok látványa. Érthető, hogy minél előbb meg szeretnénk szabadulni ettől az állattól, mielőtt mindent feltúrna.  Pedig a kártétele mellett nem csak hasznos, hanem hazánkban védett állat is. Tehát ha megjelent a kertünkben, riasztására olyan megoldást kell választanunk, mely nem veszélyezteti vagy öli meg, csupán elriasztja. De mi a legjobb módszer a távoltartására?

Nem volt olyan növényvédelmi kérdés, amit ennyiszer tettek volna fel az elmúlt években, mint ezt. „Még édesapám ültette huszonéve a növényeket, sok - sok évig semmi bajuk nem volt. Eszünkbe se jutott, hogy betegségük lehetne. A most már 6-8 m –es tuják öltöztették a kertet, majd pár hónap alatt elbarnult a sövény fele. Hogyan pótoljam őket, mennyi évet kell majd várnom, hogy egy ilyen nagyméretű sövénnyé váljon? ” Évről évre egyre több az ilyen kérdés, mert egyre több kertet ér el ez a probléma.

Az év növényvédelmi szempontból lemosó permetezéssel indul és ezzel is ér véget. A megelőzés nagyon fontos! Nem csak a jól választott szerek, hanem a kártevők, kórokozók tavaszi és őszi gyérítése is segítséget jelent majd az év többi szakában. A lemosó permetezés ideje akkor jön el, mielőtt kihajtottak volna a növények vagy miután már a lombhullás véget ért és kopaszok. Kora tavasszal, szélcsendes, fagymentes időben, mikor a rügyek még nem indultak fakadásnak és ősszel mikor már egy levél sincs az ágakon. Az egész kertet alaposan és bőven - mint a nevében is benne van - lemossuk. Ez prevenció, mint a kora tavaszi metszés, mely nem csak bő termést hozhat vagy formássá teheti a koronát, hanem a beteg részek eltávolításával sok kártevőtől és kórokozótól szabadítjuk meg növényeinket.