Blogok

Egyre több kozmetikai termékben, egészségmegőrzést segítő tablettákban, élelmiszerekben – pl. ivólé, tea, bor, ecet -, táplálkozási tanácsokban, receptekben megtalálható már a napjainkban a szuperélelmiszerek listáján számontartott Gránátalma (Punica granatum).

Az eperpalánta évelő növény, mely több évig nevelhető. Mivel évelő, akár hosszú ideig is a helyén maradhatna, azonban mégsem érdemes 3 - 4 évnél tovább nevelni a töveket. Ahogy telnek az évek, a frissen telepített eperpalánták termései elaprózódnak. Nem is teremnek már annyit, mint az első években, ezért nem érdemes tovább nevelnünk. Ekkor ültessünk új palántákat és újratelepítés előtt a talajt töltsük fel tápanyaggal. Az egy éves tövekről nyár végén a legyökeresedett indákat átültethetjük másik helyre, így is fiatalíthatunk.

Sárga, zöld csíkos, fekete, rózsaszín, lucullus, tölteni való, oltott, koktél és óriás. Sorolhatnám még napjaink egyik legnépszerűbb növényének, a paradicsomnak legkülönbözőbb változatait, melyek évről évre egyre csak bővülnek.

Lehet kiskertünk, nagyobb teraszunk vagy akár egy apró balkonunk, paradicsomot egyaránt nevelhetünk. Növekvő népszerűségének ez is az egyik titka. Én sem vagyok ezzel másként, mikor már tavasszal várom az Édesapám nevelte palánták páratlan ízű terméseit. Sok kérdés merül fel nevelésével kapcsolatban. Nézzünk pár, gyakrabban felmerülőt ezek közül.

Sokféleképpen nevezik ezt az alacsony, tavasztól őszig dúsan virágzó, közkedvelt egynyári növényt. Leggyakoribb, legismertebb nevén Pistikének, mások törpe nebáncsvirágnak vagy vízifuksziának. Egy igen hasonló kinézetű, hazánkban szintén egynyáriként ültetett növényt is gyakran ugyanígy neveznek. Azonban két különböző növényről van szó, a Pistikével nem áll rokonságban, ez a Rózsás meténg.

Tavasszal, még lombfakadás előtt bontja szirmait egy díszfa, mely nem a megszokott módon, a csúcshajtásain virágzik, hanem idősebb ágain és törzsén hozza bimbóit. Ez az egyedi virágzású, különleges látványú fa a Közönséges Judásfa (Cercis siliquastrum), népies nevén a krisztustövis. Nevének eredete a „júdeai fa” névből alakulhatott ki, lapos magvai pedig annak a pénznek a jelképének tartották, melyet Jézus elárulásáért kaptak.

Mikor elérkezik a tél vége, mire vágynánk a legjobban, mint friss, kora tavaszi ízekre. Ekkor, az első „földillatú”, hamisítatlan tavaszi napokon indul hajtásnak egy igazi vitaminbomba, a medvehagyma (Allium ursinum). Népies nevén vadfokhagyma, poroszhagyma vagy sajamás. A medvehagyma frissen ebben a pár kora tavaszi hétben szedhető és fogyasztható.

Olajfa vagy Ezüstfa? A lomblevelű örökzöldek közül ritkábban ültetett növények az Ezüstfák örökzöld változatai. Mielőtt ezekről lenne szó, a legismertebb képviselőjével kezdeném, mely sokaknak ismerős lehet kertekből vagy parkokból. Ez a Kesenylevelű ezüstfa vagy más néven Olajfűz (Elaeagnus angustifolia). Lombhullató és igen gyakran tévesen olajfának emlegetik. Májusban erős, jellegzetes illatot árasztanak virágai. Hosszúkás leveleinek fonákja világos ezüstös színű, termése szintén ezüstös, mely kinézete miatt a köznyelvben olajfának hívják.

Amíg az évelő növények többsége lassan visszahúzódik a talajba, levelük sárgul, hullik, majd később már alig látszanak, hova is ültettük őket, addig jó pár évelő életerős, zöld levelekkel vág neki a télnek. Mi több, nem csak lombbal, hanem később a fagyos kertben, akár a hótakaró alól előtörő virágokkal. Ilyen igazi ”fagyálló virág” a Hunyor (Helleborus), mely hasonlóan a Pompás hóvirághoz (Galanthus elwesii), igen kemény hidegeket is elvisel virágzás közben.

Nem tudom, hogy vannak vele, de én minden év őszén nehezen válok meg az addig hónapokig ápolgatott zöldségektől, főleg a méretes paradicsomtövektől. Majd a munka végeztével üres konyhakert fogadna, ha nem fejlődnének benne nagyobb kakukkfű, oreganó, petrezselyem és egyéb hidegtűrő fűszer- és zöldségnövény tövek. Hónapokat mégsem kell várnunk, mire újból vethetünk, ültethetünk, mert jöhet ismét a konyhakert felásása és az őszi vetések.

Késő ősszel, mire már az összes gyümölcsöt leszüreteltük és elérkeznek az első – ugyan enyhe, de már csípős - reggeli fagyok, akkor kezd érni egy addig még kemény gyümölcs. A fagy hatására kezd el puhulni és édesedni kásás húsa. Pár hideg éjszaka és lassan kezdődhet a szüret. Ez az szinte elfelejtett, ma kevésbé ültetett gyümölcs a Naspolya (Mespilus germanica). Napjainkban termésével és magával a növénnyel is ritkábban találkozhatunk. Pedig nem csak gyümölcse miatt érdemes újra felfedezni, hanem mediterrán megjelenése miatt is kitűnik a gyümölcsfák közül.

A Hortenzia egyike azon növényeknek, melyet szinte mindenki ismer. A nevével azonban egybeolvadt az is, hogy igényes növény. Tűző napon kényesebb, mint árnyékban, fontos a talaj Ph értéke (kémhatása) is, kétségtelen, hogy ezért figyelmesebb nevelést kíván. A közismert Kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) mellett még ma is sokkal kevésbé ismert egy másik változata, mely sokkal igénytelenebb, miközben látványában vetekedik számos más mutatós cserjével.

Ismert vagy később megismert növényeket válogatunk kertünkbe változatosan. Azonban egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy olyan növény indul hajtásnak, amit nem mi ültettünk.  Egy ideig figyeljük, mi lesz belőle. Majd egy idő után - jobb esetben - lefotózzuk, vagy egy hajtást megmutatva kérünk segítséget a kertésztől, hogy mi lehet ez? Lehet, hogy gyakran még tetszik is nekünk a növény, mert mutatós a virága, vagy a termése. Ezért nem érezzük problémának jelenlétét, csak szeretnénk felőle tájékozódni. Majd a kertész válaszát követően érhet minket a meglepetés.

Bokor vagy fa? Mikor választunk, tartsuk szem előtt, hogy a fának nevelt fügék is hajtanak tőből. Keményebb telek esetén egy törzs könnyebben fagykárt szenvedhet, mint a több ágból nevelt egyed, mindamellett téli takarása is nehezebb. Származását tekintve a füge is a kert meleg, szélvédett, napos oldalát kedveli. Fagytűrő, azonban -15 C környékén már fagykárokat szenvedhet.

Minden tavasszal kihordjuk, majd a fagyok előtt ismét behordjuk, vagyis teleltetjük a növényt, „úgy mint a Leandert!” szoktuk mondani. A Leander (Nerium oleander) ma is a mediterrán növények csoportjának élenjáró képviselője, a legismertebb, leggyakrabban nevelt növény.

Lombja vízesésszerű zuhatagként mutat nyáron. Tölcséres virágokat itthoni körülmények között nem hoz, azonban díszváltozatainak lombja rendkívül esztétikus megjelenésű. Leveleinek színe lehet világos limezöld, narancsospiros vagy feketés bordó. A szív alakú levélformák mellett szeldelt változatok is megjelentek. Optimális körülmények között gyors növekedésű. Kúszónövény, indaszerű ágai egy szezon alatt több métert is képesek fejlődni. Felakasztható, minél nagyobb méretű kaspókból vagy ládákból omlanak alá hajtásai legszebben. Indáin levelei sűrűn állnak, átláthatatlan falat képezve. Színes egynyári növényekkel párosítva is dekoratív. 

Még javában kopasz a tavaszi kert, mikor egy még levelek nélküli bokorfa, óriási méretű bimbói megpattannak, előbújnak nagyméretű szirmai majd kinyílnak virágai. Ezt követően egyre több és több virágját bontja a növény, majd végül több száz darab nagyméretű nyílt virágaival egy óriási „rózsaszínű felhő” benyomását kelti. A lenyűgöző látványú rózsaszín Liliomfák (Magnolia sp.) népszerűsége töretlen napjainkban is. Sokan Tulipánfa (Liriodendron tulipifera) néven említik, mert a Liliomfa virágai igen hasonlítanak a tulipánra, azonban a két növény méretében és megjelenésében is merőben más.

Az elmúlt évtizedekben, a nagyobb dió ültetvényekben eddig is - a kiskertekben ritkán - szakértelemmel, rendszeres növényvédelmet folytattak. Majd az elmúlt években változott a helyzet. Új kártevők jelentek meg, melyek megállíthatatlan sebességgel kezdtek terjedni az országban. A fertőzés mértékének növekedéséhez hozzájárult az egyre hektikusabb és tartósan enyhébb téli hőmérséklet is.

Kora tavasszal, mikor elkezdenek virágba borulni gyümölcsfáink, akkor kezdődik a méhek munkájának időszaka. Egy - egy fa alatt a koronából méhek tömegének zsongását halljuk. Végzik a beporzás kulcsfontosságú munkáját, melynek eredményeképpen később terméseket szüretelhetünk. Ahogy ezek a kis rovarok beporzásukkal a mezőgazdaságban is óriási jelentőséggel bírnak, úgy kertünkben sincs ez másképp. Sok más mellett gyümölcsfáink beporzását is ők végzik. Méhek nélkül ez aligha valósulna meg. A növényeknek szüksége van a méhek hasznos munkájára, ezért a méhek védelme mind a kiskertben, mind a mezőgazdaságban rendkívül fontos feladat! Egyes országokban számuk drasztikusan csökken, mely már most is óriási problémákat okoz, van ahol már a mesterséges beporzás is szükséges. Mit tehetünk értük, mire érdemes odafigyelnünk egy kiskertben?

A Tuja korszaknak is nevezhető - több mint húsz éves - időszak változni látszik az elmúlt években, főként a tuják növekvő növényvédelmi igényei miatt. Új sövény - és takaró - növények alternatíváinak igénye merült fel a tuják mellett. Igy ismét előtérbe került egy régi, de napjainkban ismét felfedezett növény, az örökzöld Közönséges tiszafa (Taxus baccata) is. Nemzetségeibe 20 faj és napjainkban több mint 200 fajta tartozik.

Ma sok esetben az őszi és téli hónapokban fogyasztás előtt frissen szerzünk be számos gyümölcsöt. Az ízével - hiába „friss” – gyakran nem vagyunk kibékülve, nem olyan zamatos, ízes, édes, szaftos. Biztos Önöknek is vannak olyan kedvenc gyümölcseik, ízeik, melyekkel ritkábban találkoznak napjainkban. Mikor rátalálunk egy olyan helyre, ahol ilyen gyümölcsöket tudunk beszerezni, melyek nem csak látványukban mutatósak, de ízükben is aromásak, akkor jó lenne ezeket hosszabb ideig fogyasztani.

Az igazi érett, édes, ízes és lédús gyümölcsök jelentősége napjainkban egyre inkább felértékelődik. Eddig is elismerően beszéltünk nagyszüleink lekvárjáról és persze a tágas kertről, ahonnan származott.  Napjainkban ezek egyre nehezebben elérhetőek, sokan „piacos nénik” kis asztalairól szerzik be az ízt, amit keresnek. Egyre több helyen apróra szabott kiskertek váltják fel a régi nagyobb területeket vagy kert hiányában számtalan kisebb - nagyobb erkély vagy terasz. Ez az új élettér. Könnyebben és gyorsabban fenntartható a kisebb kertészkedések színtere.

Egy kertészkedő hamar megszokja a szép kert fenntartásának állandó kihívásait. A „menetrend szerint „jelentkező levéltetű fertőzést, vagy a gombabetegségek okozta károkat, melyeket szakszerű permetezéssel igyekszik megelőzni, orvosolni. Azonban a csigamentes kert érdekében számtalan régi vagy épp új módszert alkalmazunk és közben keressük az új megoldásokat.

Nagyon kevés gondozást igényel, mutatós, és ha elutazunk nyáron és nincs aki öntözze, mikor hazatérünk, akkor is virágokkal is fogad? Kevés ilyen növény létezik, köztük az egyik a Délvirág (Delosperma sp.) más nevén Kristályvirág vagy Napcsillag. Nevének jelentése: delosz vagyis világos, míg a sperma magot jelent. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családjába tartozó növény, melyet közel száz faj és sok száz fajta alkot.

Többféle rokon fajokkal találkozhatunk az áfonyák között. A fekete áfonya (V. myrtillus) hazánkban vadon és termesztve is előfordul. Feldolgozott, hamvas feketés bogyóit vadételek mellé kínálják. A piros termésű, kisebb termetű Vörös áfonyát (V. vitis-idaea) savanyúbb íze miatt nyersen ritkán fogyasztják. Hazánkban védett növény a kistermetű Tőzegáfonya (V. oxycoccos), melynek rokonát, az Amerikai tőzegáfonyát (V. macrocarpon) azonban telepítik. Ennek nagyüzemi betakarítása nem mindennapi, apró termése miatt. Az ültetvényt elárasztják vízzel, a vízfelszínre került terméseket hálóval gyűjtik össze.

A japán juharoknak nagyon sok változata létezik. Méretük fajtától függően 1-2 m- től elérheti a 6-8 m-t is. Növekedési gyorsasága nem függ össze levélszínével, piros változatai között is van lassú és gyors növekedésű. Évente 30-60 cm -t növekszik. Egy vagy több törzsű díszfa, amit igen gyakran bonsaiként is nevelnek, a japánkertek meghatározó növénye. Jellegzetes ernyő formájú, légies koronája, mely gyakran szélesebb mint magasabb, de van csüngő habitusú, vagy oszlopos formájú is. Vékony, törékeny, akár fajta szerint színes vesszein tavasszal - változattól függően - szebbnél szebb, különféle formájú és színű hajtások jelennek meg.

Minden évben eljön az idő májusban, mikor szomszédunk kertjének bejárata kékeslilás virágfelhőbe borul. Csodaszép látványt nyújt  az utat közel 30m hosszan övező, 3-4 m magas, sok száz fürtből álló virágfal. Mindez egyetlen egy tőből növekvő és sok száz ágból álló, virágzó Kínai lilaakác (Wisteria sinensis) . A növény töve mára fákat megszégyenítő, 30-40cm átmérőjű fás törzs, mely több mint 80 éve növekszik és virágzik minden évben egyre gazdagabban.

A Somról (Cornus sp.) döntően ízletes termése és annak felhasználása jut eszünkbe. Hosszú évekig azonban a Som, mint díszcserje, megközelítőleg egy fehér vagy sárga, tarka levéllel díszítő fajtában merült ki. Az elmúlt években lassan itthon is feltűntek a látványos, nagyvirágú somok, melyeknek tulajdonképpen nem is a virágait csodáljuk, hanem az azt körbeölelő murvaleveleit.

Ha olyan zöldségekkel szeretnénk próbálkozni, melyek nevelése könnyű és biztos a siker, akkor hagymát ne hagyjuk ki. Sokféle hagymával próbálkozhatunk, attól is függően, mennyi helyünk van erre. Ültethetünk a konyhakertben, de kisebb ládák vagy cserepek is tökéletesek a célnak.

Dísznövények és zöldségfélék között is találkozhatunk F1 hibridekkel. Az egyik legkedveltebb példát említve, napjainkban a paradicsomfajták között is számos hibridet találhatunk. De dúsan virágzó egynyári virágok és számos más növény is ilyen, melyekkel minden évben találkozunk. Ezek a hibridek egy apa - és anyanövény keresztezéséből létrejött fajták, melyek legalább egy fontos tulajdonságukban különböznek.

Mire elérkezik egy kertésznek a pihenés, már épp belépünk a télbe. Még ekkor is akadnak azonban elengedhetetlen munkák, bizony télen is kertészkednünk kell. Az egyik legfontosabbal kezdeném: miért kell néha télen is öntöznünk? A téli öntözéssel kapcsolatban azt szoktam mondani, ne a hónapnak, hanem a hőmérsékletnek megfelelően öntözzünk.

Vannak növények, melyek a téli időszakban, mikor üres lesz kertünk és teraszunk, egy kis színt csempésznek fényhiányosabb, hideg mindennapjainkba. A Díszkáposzta pont ilyen növény. Kétéves (kétnyári) növény, csakúgy, mint a kora tavasszal vagy ősszel ültetett Árvácska (Viola × wittrockiana). Ősszel ültethetjük ki. Majd a telet követően a második évben hozza hosszú száron sárga virágait, majd magokat érlel és elpusztul. Szára idővel vastagodik és fásodik. Magjáról szaporítható vagy cserepes palántaként ültethető.

Ezt a télálló növényt, ha utána olvasunk, érdekes módon nem a díszfák sorában találjuk meg, hanem az örökzöldek között. Holott egy lombhullató fáról van szó. De akkor fenyő vagy fa? A nyitvatermők között a tűlevelű és pikkelylevelű növények –fenyők, tuják, hamisciprusok stb. - közé sorolják. A Páfrányfenyő szintén nyitvatermő növény, mint az előbb említett örökzöldek, kinézetétől függetlenül. Családjának egyetlen képviselője napjainkban.

Nincs olyan kertészkedő, aki évről évre ne találkozna ismétlődő növényvédelmi kihívásokkal. Neveljünk akár díszkertet, zöldséges veteményest, kis fűszerkertet vagy balkonunkon pár tőből álló konyhakertet, mindannyian ugyanúgy féltjük növényeinket a megjelenő betegségektől és kártevőktől. Sokféle betegség, számos tünet, nehéz szakember nélkül eligazodni. A legismertebb kártevőt azonban egy kezdő kertészkedő is hamar felismeri. Ezek a leveleken megjelenő levéltetvek.

Évek óta Bazsalikomok és Menták társaságában növekszik egy - egy ládányi a kertészetben. Míg a többi növény időszakos gondozást igényel, addig ezzel a növénnyel nem sok a teendő. A kis palánták rendületlenül növekednek. Hajtásaik hetek alatt egyre hosszabbra nyúlnak és hamar egymásba is kapaszkodnak, majd átkúsznak a szomszédos növényekre is. Bár hazánkban már évek óta beszerezhető növény, ismertsége hiányában még ma is szerényen húzódik meg a jól ismert gyógy - és fűszernövények között. Pedig nem kevesebb, mint „örök életet ígér” ez a növény. A Gulan (Gynostemma pentaphyllum), mely más nevein a Jiaogulan, Örök élet növény, Halhatatlanság növénye vagy déli ginzeng.

Észrevették, hogy az egyik legfinomabb, vitamindús gyümölcs még szezonjában is egyre rövidebb ideig szerezhető be frissen, és akkor is csak kis mennyiségben. Ez a Málna (Rubus idaeus). Mikor eljött a szezonja, elhatároztam utánanézek és ellátogatok egy málnaültetvényre. Nem gondoltam volna, hogy nem lesz könnyű dolgom. Évtizedekkel ezelőtt még „virágzott” termesztése, míg mára a málna ültetvények eltűntek, alig van pár hazánkban. Házikerti, kis mennyiségű termesztése maradt fent.

Levélbe zárt csoda, gyógynövények királynője és még sorolhatnám, mennyi  „csoda”  jelzővel illetik. Az interneten olvasva tapasztalható, hogy óriási kultusz épült az elmúlt évtizedekben a növény köré. A profin tervezett marketing mára a növénynek egy birodalmat épített. Kozmetikai szerek és élelmiszerek sora, sőt pihentető álmunkat szolgáló matrachuzatok is mind az orvosi aloe nevével fémjelzettek. Robbanásszerű terjedése mögött természetesen valós gyógyhatása szolgálja mindennek az alapját.

Önök is szeretik azt a kellemes csípős ízt, amit egy erős paprika ad, amitől olyan finom lesz az étel? Sokan vagyunk ezzel így, a csípős ízért lelkesedők. Én is ezt a tábort erősítem, hiszen nehéz ellenállni bevásárláskor egy - egy erős paprikának, egyszerűen nélkülözhetetlen a konyhából. És ez az ízélmény fokozható a különleges Csili vagy ismertebben Chili paprikákkal.

Tavasszal a gyomok ismét hajtásnak indulnak, és amit tavaly elvégeztünk, azt kezdhetjük elölről. Érthető, hogy minél könnyebben, gyorsabban és hosszabb időre szeretnénk megszabadulni tőlük. Ha most elsőre a gyomírtó vegyszerekre gondolnak mint megoldásra, mielőtt nekilátnának, érdemes átgondolni a választást.

A tavaszi, föld illatú kertben végigsétálva szoktuk először szemügyre venni növényeinket. Nézegetjük, hajtásnak indulnak-e. Sokszor tanácstalanná tesz minket egy-két növény. Kopasz ágait vagy épp a hajtások nélküli csupasz földet nézve felmerül a kérdés, él –e még a növényünk? Várjunk még, rügyezni fog, vagy nem fog már hajtani? Sok élő növény látta kárát már annak, hogy idő előtt kikerült a kertből, mert halottnak nézte gazdája.

Emlékeznek még arra, hogy évekkel ezelőtt – a tél vége felé járva - sok helyen „hóvirágárusok” tűntek fel, kis asztalaikon apró csokrokat kínálva? Mindeközben a legnagyobb problémát a természetes élőhelyeken, munkagépekkel történő, nagy méreteket öltő illegális hagymakitermelés jelentette. Az állományok folyamatosan ritkultak. Mára az élőhelyek pusztítása és a vadon szedett csokrok is eltűntek. A Hóvirág (Galanthus) nevével egybeforrt a védett szó. Ezért sokszor felmerül a kérdés, hogyan tudunk mégis ültetni egy védett növényt?

Fehér bogyókká változó könnyek. Miért említik gyakran a fagyöngyöt a szeretet, a hűség jelképeként, vagy mint csodatevő növényt? Egy skandináv legenda szerint Friggnek, a házasság istennőjének gyermekét egy fagyöngynyíllal ölték meg. Az anya könnyei fehér bogyókká változtak a fagyöngy ágain, majd a növényt a szeretet jelképévé tette, hogy soha ne ártson többet senkinek. Egyre népszerűbb az ünnepi dekorációk részeként.

Ha kedvünk támad homoktövist, ültetni az első legfontosabb tudnivaló róla, hogy kétlaki növény, tehát több növényt kell ültetnünk. A porzós és termős virágok két külön növényen találhatóak, vagyis külön nő vagy hímivarúak a tövek. Beporzás hatására terem, szél porozta növény. Enélkül bármely ivarú is, nem fog termést hozni. Ránézésre nagyon nehéz megkülönböztetni a termős és porzós egyedeket, szakavatott szem kell hozzá. A rügyek és virágok eltérései segíthetnek. A porzós egyedek rügyei nagyobbak, kövérebbek, a termőseké apróbbak.

Ha nagyobb parkok virágágyásai mellett megyünk el, gyakran találkozhatunk egy tömegében mutatós, robosztus termetű évelővel. Magasságával, nagy méretű leveleivel, mutatós virágaival kitűnik az egynyári vagy évelő növény közül. Ez a látványos növény a Kánna (Canna indica), melyet kerti virágágyásban vagy nagyobb edényekben teraszon is nevelhetünk.

A Közönséges dió (Juglans regia) úgy mint régen, ma is megbecsült fa. Megjelenésével „uralja„  a kertet. Hatalmas koronája szélesen terül el, árnyékot adva maga körül. „Nagyszüleink ültették, mikor…. „ . Egy ilyen, meglett korú fának megvan a maga története. Bármekkora helyet is foglal, mégis a dió az, amit inkább védünk és óvunk, mintsem csonkítsunk belőle. És mivel több generációs fa, melynek termőre fordulására várni kell, nem mindegy milyen fát is választunk.

Ahogyan a kert lakói a giliszták, katicák, darazsak, szúnyogok, méhek, úgy a hangyák is. Addig nincs is gondunk velük, míg békés harmóniában és szinte észrevétlenül élnek. Ha viszont a gyepet sok ezer hangya vándorlóúttal szeli át, vagy tömegesen lepik el növényeinket, pláne, ha otthonunkba vándorolnak be, akkor hamar nekifogunk irtásuknak.

Mi tagadás, nem könnyű álmaink kertjét kialakítani és fenntartani, mely egyben kedvencünk élettere is. Sok türelem és kompromisszum szükséges, míg kialakul a harmónia. Sokunknak vannak történetei azokból az időkből mikor kölyök kutyájuk felfedezte a kertet. A következmény: a szép gyepben naponta talált kikapart lyukak, a frissen ültetett és leharapott virágok, szétrágott csemeték, elásott „kincsek”. Bizony, ez  elkerülhetetlen időszak, mikor résen kell lennünk. Neveléssel és türelemmel kell kivárnunk azt, mikor előbb vagy utóbb, de biztos eljön a kertkímélőbb korszak.

Ha egy nagyon könnyen nevelhető, igénytelen, gyorsan nagyra növő cserjét szeretnénk ültetni a kertünkbe, akkor a Bodza tökéletes választás. Rendkívül jól alkalmazkodó növény. Nem véletlen, hogy utak szélén, elhagyatott területeken gondozás nélkül is szépen fejlődik évtizedekig. Végső mérete elérheti a 6 métert is, ezért inkább bokorfa,mint cserje. Idős korában akár kisebb törzses fa alakot is ölthet, koronával. Nincsenek különleges igényei, talajban sem válogatós. Elegendő hely mellett, bármely kertben bátran próbálkozhatunk ültetésével. Ha pedig alakítani vagy visszafogni szeretnénk növekedését, metszéssel kordában tartható.

Ha a Tulipánfára gondolunk, lelki szemeink előtt egy kora tavaszi kert képe jelenik meg. A kert még épphogy hajtó növényei között ott pompázik egy lenyűgözően virágzó bokor. A rózsaszín számos árnyalatában nyíló, tulipánszerű virágai dúsan ülnek ágain. Teljes virágzásban egy csodálatos, rózsaszín habfelhő a kertben. Első gondolatként a Tulipánfáról többségében ez a kép jelenik meg előttünk. Ez érthető, hisz ennek a növénynek a virágai tavasszal, egy időben a Tulipánnal együtt nyílnak. Emellett nagyon hasonlítanak is a Tulipán megjelenésére. Ez a növény mégsem a Amerikai Tulipánfa (Liriodendron tulipifera )  hanem a Liliomfa (Magnolia sp) elnevezést kapta.

Amennyire kedvelt, annyi kérdés merül fel teleltetésével kapcsolatban is. Ha nem szeretnénk kidobni a töveket ősszel, akkor bizony még a fagyok előtt, október vége felé gondoskodnunk kell egy megfelelő fagymentes helyiségről, ahol tavaszig átvészelik a tövek a telet. De milyen hely az ideális és hosszú hónapokig mit igényel a növény? Elsőként: a muskátlit hosszú évekig nem érdemes teleltetni - mint pl. a leandert, mely minden évben egyre nagyobb méretet ölt – mert pár év után megnyúlt, hosszú szárú bokorrá válik.

A növények egymásra pozitív és negatív hatással is lehetnek.  Ez az allelopátia, melynek lényege, hogy egy növény egy másik növény életfolyamatait befolyásolhatja.  Segítheti vagy gátolhatja csírázást vagy növekedését. Ezt a befolyásolás szerves vegyületeket kibocsátásával történik. Ez lehet párolgással, levelekből vagy gyökerekből való kimosódással. Szembetűnő például, hogy a terebélyes diófák közelében szinte alig marad meg pár növény, alatta a gyep is igen ritkás. A fa negatív hatással van az őt körbevevő növényekre. A dió juglont nevű anyagot tartalmaz, mely más növények csírázását, növekedését gátolja. Ez az anyag a fa minden élő részében, így gyökereiben is megtalálható. Mivel lombja is tartalmazza ezért érdemes azt összegyűjteni. A diófa közelébe nem célszerű más növényeket telepítenünk.

Az év növényvédelmi szempontból lemosó permetezéssel indul és ezzel is ér véget. A megelőzés nagyon fontos! Nem csak a jól választott szerek, hanem a kártevők, kórokozók tavaszi és őszi gyérítése is segítséget jelent majd az év többi szakában. A lemosó permetezés ideje akkor jön el, mielőtt kihajtottak volna a növények vagy miután már a lombhullás véget ért és kopaszok. Kora tavasszal, szélcsendes, fagymentes időben, mikor a rügyek még nem indultak fakadásnak és ősszel mikor már egy levél sincs az ágakon. Az egész kertet alaposan és bőven - mint a nevében is benne van - lemossuk. Ez prevenció, mint a kora tavaszi metszés, mely nem csak bő termést hozhat vagy formássá teheti a koronát, hanem a beteg részek eltávolításával sok kártevőtől és kórokozótól szabadítjuk meg növényeinket.

Adott egy kiskert. Lelkesen tervezgetjük, papírra vetjük, rajzolgatjuk, mi mindent is szeretnénk nevelni benne. Változatos és színes elképzelések körvonalazódnak a fejünkben. Örökzöldek, virágba borult cserjék, kacskaringós évelősorok, ízes veteményes. Sövénynek egy fajtából több, míg szoliter növényből egy –egy db kerül a kertbe. Vannak, melyeket virágjukért, másokat színes lombjukért ,egyeseket termésükért ültetünk. Majd telnek az évek, várunk és még mindig nem hoz termést az a növény, melyet pont ezért ültettünk. Gondolunk a talajra, tápanyaghiányra, esetleg betegségre gyanakodunk. Mindeközben meglehet, hogy a növény kétlaki, ezért várjuk hiába a terméseket.

Nem volt olyan növényvédelmi kérdés, amit ennyiszer tettek volna fel az elmúlt években, mint ezt. „Még édesapám ültette huszonéve a növényeket, sok - sok évig semmi bajuk nem volt. Eszünkbe se jutott, hogy betegségük lehetne. A most már 6-8 m –es tuják öltöztették a kertet, majd pár hónap alatt elbarnult a sövény fele. Hogyan pótoljam őket, mennyi évet kell majd várnom, hogy egy ilyen nagyméretű sövénnyé váljon? ” Évről évre egyre több az ilyen kérdés, mert egyre több kertet ér el ez a probléma.

Mi jut eszünkbe először a vakondról? Ha azzal kezdem, hogy egy nagyon hasznos állat, a feltúrt kertjük fáradságos rendbehozatalára gondolva valószínű sokunknak nem ez jut eszünkbe. A vakondra a panaszunk a túrásokkal teli gyep vagy a kidőlt virágok látványa. Érthető, hogy minél előbb meg szeretnénk szabadulni ettől az állattól, mielőtt mindent feltúrna.  Pedig a kártétele mellett nem csak hasznos, hanem hazánkban védett állat is. Tehát ha megjelent a kertünkben, riasztására olyan megoldást kell választanunk, mely nem veszélyezteti vagy öli meg, csupán elriasztja. De mi a legjobb módszer a távoltartására?

Ha nyári forróságban pihentek már a leányfalui strandfürdő csodás medencéiben, akkor biztosan elsétáltak az előtte álló fasor hatalmas lombjának hűsítő árnyéka alatt. Ezek a fák úgy hozzátartoznak a környezetükhöz, mintha mindig itt álltak volna. Amikor beérünk a falu központjába, hosszan az út mellett fogad minket az idős Vadgesztenyesor (Aesculus hippocastanum), jelenlétével teremtve hangulatot hosszú évtizedek óta.

Leányfalu felparcellázott dunakanyari hegyoldalába a 19. század második felében telepedett le Petőfi Sándor apósa, Szendrey Ignácz. Az akkor még merőben más kinézetű faluban - feltételezhetően az ő javaslatára - ez idő tájt ültette Dr Szitányi Ödön a ma is meglévő vadgesztenyesort, más néven bokrétafákat vagy lógesztenyéket.

A gyomlálás úgy tartozik a kerthez, mint a növények, de nem ismerek olyan embert, aki ezt kedvvel végezné. Látványos munka - ami ha kész - jó ránézni a tiszta kertre. De ha mindez elérhető kevesebb gyomlálással is, akkor ki ne választaná ezt? A kevés időnket szeretteinkkel szeretnénk eltölteni, amire kiváló pihenő helyszín a kert. Sok tervünk megvalósítható: sziklakert, virágágyások, kacskaringós utacskák, veteményes. A cél, hogy időt megtakarítva mindez minél több örömet adjon és minél kevesebb verejtékes munkát.

Közel 100 évvel ezelőtt telepítették az első Közönséges levendula (Lavandula officinalis) töveket Tihany domboldalába. A Tihanyi - félsziget speciális éghajlati adottságainak köszönhetően a tövek szépen fejlődtek, majd a betakarított virágaik magas illóolajat is tartalmaztak. Napjainkban is sikeresen folyik itt a levendulatermesztés, a tihanyi őslevendulás 50 éves tövei ontják virágaikat. Évente fesztivált is rendeznek e növény tiszteletére.

Orgonát nevelni sikerélmény. Egy-egy kemény tél után, mikor tavasszal sétálunk a cserjék között, látjuk, hogy az Orgonák erőtől duzzadó rügyei látványosan készülnek a kihajtásra. Ágaik nem fagynak vissza, minden évben biztonsággal kihajtanak. Akinek volt már a kertjében idős orgonabokor, az tapasztalhatta, hogy az évek alatt nem csak dúsul és magasodik a cserje, hanem a tövétől távolabb a föld alól is sűrűn törnek elő sarjhajtásai. Ez egy idő után problémát is okozhat, mikor már olyan helyeken is kitörnek a földből a növény hajtásai - gyepben vagy virágágyásban - ahol már nem szeretnénk. Mind a fának nevelt, mind a bokor jellegű Orgona esetében is előfordulhat ez.     

Növényeink kihajtásának ütemében alapvető eltérések figyelhetők meg. Igen korán, tél végén indulnak hajtásnak és bimbóznak hagymás növényeink és számos alacsony évelő. A későn kihajtó, még kopasz koronájú fák alatt kellő mennyiségű fényt kapnak. A fa késői kihajtása elegendő időt ad arra, hogy virágozzanak, majd magot, hagymát, gumót neveljenek és mire a korona lombba borul, alatta ezek a növények már visszahúzódjanak. Ilyen késői kihajtású fák alá ültethetünk tavaszi színkavalkádot, mely elsőként fog virágozni.

A madarak etetésén túl kertünk kialakítása is nagyban hozzásegít ahhoz, hogy minél több madár otthont leljen benne. Sok kert kerül ma úgy kialakításra, hogy nagy része mozgalmas, szinte minden része bejárható. Gyakran nyírt formanövények és laza lombú koronát adó növények szegélyezik. Ezzel ellentétben a madárbarát kertekben érdemes kialakítani egy-két nyugalmas sarkot. Napjainkban sok a kisebb kert, ezért elegendő egy-egy zavartalan sarkot megvalósítani. Az ilyen – általunk is ritkán bejárt - háborítatlan helyek kedveltek a madarak számára.

A lombhullatóak kopasz ágai mellett az örökzöld növényeink színe is változni kezd. Thuja sövényünk élénkzöld lombjához szokott szemünknek feltűnik a barnászölddé váló színe. A gyepre kúszó arany borókák ágai rozsdaszínbe hajlanak, míg mások sötétzöldből lilás árnyalatba öltöznek. Sokunkat aggodalommal tölt el ez a színváltozás. Fertőzésre, betegségre gondolunk vagy talán arra, hogy a frissen telepített csemeték pusztulásnak indultak. Azonban az örökzöld növények lombjának téli színváltozása egy teljesen természetes folyamat.

Egész évben, kora tavasztól késő őszig, rendkívül sok kisebb vagy nagyobb méretű hulladék gyűlik össze a kertünkben. Kora tavasszal a metszéseknek nekikezdve észrevétlen gyűlnek az ágak és gallyak. Majd később a rendszeres fűnyírások termelte fűkaszálékot szintén gyűjtenünk kell. Elnyílt virágok, gyomok, hullott gyümölcsök, zöldségek és sorolhatnám a zöld hulladékok sorát. Helyet keresünk a kertben, ahol gyűjthetjük,  majd bezsákolva elszállíttatjuk vagy elégetjük.  Égetés vagy szállítás helyett döntő többségük komposztálható.
 

A télikertben lévő hőmérséklet alapvetően meghatározza, milyen növényeket tudunk benne nevelni. Teleltetés céljára a gyengén fűtött télikertek a tökéletesek. Ezek 10-15 C-os hőmérséklete a legoptimálisabb a mediterrán növények teleltetésére. Ilyen hűvös körülmények mellett a relatív magas fényviszony is hozzájárulnak, hogy a növények nyugalmi állapotban tudjanak telelni, mely segíti a következő évi bőséges virágzásukat is. Az így áttelelő növények tavasszal életerősebbek és a lomjuk is zöldebb.

A bogyós gyümölcsök fogyasztásának jótékony hatásairól és egészségmegőrző szerepéről hosszú évek óta folyamatosan olvashatunk. Egyre több kertben és teraszon ültetnek málnát, szamócát, ribiszkét, áfonyát és számos más gyümölcsöt. Az ismert fajokon kívül az elmúlt években jelentek meg ismét és váltak egyre népszerűbbé a mondhatnám feledésbe merült bogyósok, mint a kökény és a galagonya. Velük együtt jelent meg egyre bővülő választékban az Észak - Amerikából származó Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) is.

Citrom, narancs, kumquat, mandarin. Citrusfélék egyre bővülő skálája melyek egyre népszerűbbek az elmúlt években. Ízletes terméseiknek, illatos virágaiknak és dekoratív megjelenésüknek is köszönhető mindez.

Nevelésük azonban odafigyelést igényel. Az évek múlásával - mint minden edényben nevelt növényt - időközönként át kell ültetni nagyobb edénybe. A talaj tápanyagtartalma csökken, a növény gyökereinek a rendelkezésre álló földmennyiség kevés lesz. Az egyre terebélyesebb növényt pedig az első hidegek előtt fagymentes helyre kell vinni, vagyis teleltetnünk kell. Ez sok esetben okoz problémát, mert kevés olyan optimális körülményekkel rendelkező hely van, ahol hónapokon keresztül alacsony hőmérséklet mellett, igen világos helyen tudjuk tartani a növényt, míg el nem jön ismét a tavasz. Mindezért a „költöztetésért” persze kárpótol minket a saját nevelésű termés.

Sokszor felmerülő kérdés ez. A választ egyrészt a talaj pH értékében kell keresni. A Kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) sikeres nevelésének egyik kulcsa a talajigényükben keresendő.  A kerti hortenziák a savanyú talajokat kedvelik. De mit is jelent ez? A savanyú talajok pH értéke alacsonyabb kémhatású, 5.5pH érték alatti. Hazánkban a kerti talajok nagy részének azonban a pH értéke jellemzően magas, ezért a savanyú talajt kedvelő növényeknek a talaj kémhatását csökkenteni kell. Tehát ha magasabb pH értékű kertünk talaja - 5.5 és 6.5 pH érték közötti - idővel a kék virágok lila színűvé válnak vagy a kék és rózsaszín virágok keverten fordulnak majd elő. Ha a talaj pH értéke kisebb, mint 5.5 pH a virágok ismét kékek lesznek.

Miért érdemes a latin nevet feljegyeznünk? Számos esetben ugyanazon növénynek többféle magyar neve is létezik. Sőt, ezek a magyar nevek tájegységenként, sőt településenként is változóak lehetnek. Míg az ország egyik felében piszkeként ismerik, addig a másikban köszmétének hívják a jól ismert egrest. Ezen elnevezések jó része ismert nem csak a kertészek, de a kertbarátok körében is. Azonban nagyon sok elnevezés nem épült be a köztudatba. Tehát a kertész a növénylistánkat böngészve segít, mit is válasszunk a kertünkbe, de sokszor pontosítania és találgatnia kell, mit is szeretnénk, mi volt az eredetileg elképzelt növény. A közismert Forsythiára gondol a legtöbb kertbarát, amikor Aranyesőt keres, de az említett magyar név egy másik növényt takar, míg a keresett növény helyes magyar neve az Aranyfa.
 

Pár héttel ezelőtt ismerőseim arra kértek, nézzek meg pár fotót. Újonnan vásárolt szép kis házuk és annak kertje állt a képeken. Látszott, hogy korábbi tulajdonosuk gondosan ápolta. Azonban a kert évek óta magára maradt, a rendszeres ápolás hiányában elvadult. Egyes növények burjánzani kezdtek, fékezhetetlennek tűntek. Az olykor méteres fűből szép és válogatott növények bukkantak elő. Jó pár olyan idős növény is látszott, mely gyönyörűen díszlett. Lesz ebből még kert? – kérdezték ismerőseim kétségbeeséssel hangjukban.

Ha minden évben meg szeretnénk újítani a látványt és kedvünk van más és más növényeket kipróbálni, akkor erre az egynyári növények a tökéletes választás. Igaz sok gondozást igényelnek és késő ősszel elfagynak,  így minden évben pótolni kell őket, de tavasztól a fagyokig folyamatosan ontják virágaikat. Télen ezeket helyettesíthetjük az évszaknak megfelelő növényekkel, majd tavasszal ismét egynyáriakkal cserélhetjük le őket. A helyes növényválasztás is azt segíti, hogy szépen fejlődhessenek. Egy árnyékot tűrő növény napos helyen kiéghet, míg a napot kedvelők kevésbé megvilágított helyen lassabban fejlődnek és sokkal kevesebb virágot fognak hozni.

Sok szempont alapján dönthetünk. Kertünk mérete, fekvése és talajának minőségén túl fontos az is, milyen célt fog szolgálni. Napjainkban az újabb és újabb nemesítések célja sokszor az, hogy egy adott növényt - amelyet egy kisebb kertbe végső méreteinél fogva nem lehetne telepíteni - annak törpe változatával helyettesítsünk. Díszítő értéke egyenrangú az alapfajjal. Így ha kisebb a kertünk, akkor sem kell lemondanunk megálmodott elképzeléseinkről. Erre jó példa a lassúbb növekedésű Babérmeggyek (Prunus laurocerasus sp.) , Nyáriorgonák (Buddleja sp.), vagy a törpe örökzöldek számos változatai. Az árnyékos vagy napos fekvés is alapjaiban meghatározza a növényfajtát, ebben az esetben is rengeteg alternatíva lehetséges, melyek egymást kiválthatják. Átgondoltan érdemes növényeket választanunk, hisz sok évre előre döntünk.

A sikeres kertészkedéshez, számos nélkülözhetetlen kerti szerszám szükséges. Ahányfajta, annyiféle karbantartási fortély.

A nélkülözhetetlen metszőolló. Számtalan változatával találkozhatunk az alumínium nyelűtől a műanyagig. Mielőtt választanánk, érdemes átgondolni, hogy mire fogjuk használni, hisz az sem mindegy, hogy kis növényeket vagy erős ágakat vágunk majd vele. Ettől függően kialakításukban különböznek. Egy könnyű és kényelmes fogású vagy forgó nyelű ollóval élvezetes igazán metszeni. Egy női kéz számára is más kényelemes, mint egy férfi kezének. A teflonbevonatú penge nem tud rozsdásodni, ezt finoman tisztítsuk, a bevonatra vigyázva. Egyre divatosabb színekben is feltűnnek, azonban ne ez befolyásoljon minket a választásban.

Egy kiskert növényvédelmét több szempontból is vizsgálhatjuk. Nem az a célunk, hogy a hatásos védelem érdekében egyre növekvő mennyiségű vegyszert juttassunk ki. Az egész évi eredményes védekezésünket érdemes komplexen végezni. Olyan integrált növényvédelemnek a kombinációjával, melyben együttesen és tudatosan alkalmazzuk a biológiai, mechanikai és kémiai védekezést, melyek látványos eredményt hoznak.

Egy évszak, mikor tervezgetünk, készülünk és várjuk a tavaszt. Mikor - mi tagadás, én is - az első föld illatú napot várom. Amíg ez el nem jön, a kert ekkor is odafigyelést és számos gondozást igényel.

Friss petrezselyem télen. Mielőtt jönnek a keményebb éjszakai fagyok, vastag, fényáteresztő geotextiliával borítsuk be veteményesünket. A takarás alól akár egész télen szedhetünk fűszereket. Ládákban, teraszon nevelt fűszerek esetében szintén működik ez a megoldás. December az utolsó pillanat a tavaszi hagymások elültetésére, ha a talaj is engedi még és nappal fagymentes az időjárás. Ahhoz, hogy tavasszal ezek a hagymás növények virágba boruljanak, szükségük van a téli hónapok hideghatására. Csoportosan, műanyag ültető kosarakba érdemes rakni őket, mert később az elvirágzás után ezek a kosarak megkönnyítik a felszedésüket a földből.

Könnyen tarható, hálás növények. Nevelésük nem bonyolult, különleges gondozást nem igényelnek és hosszú életűek. Nagyrészt igen fényigényesek. Többségük évelő növény, mely minden év tavaszán kihajt, majd télen lombozatuk lefagy, de a következő évben újra hajtanak. Többségük nedves és tápanyagdús talajt kedvel, de vannak, melyek kifejezetten szárazabb körülmények között is életerősen fejlődnek.
Önállóan, szoliterként  ültetve, vagy csoportba, évelő ágyakba, más növényekkel társítva is mutatósak. A kisebb méretűek teraszokon cserepekben, edényekben is nevelhetőek. A késő nyárra kifejlődő virágzatuk akár télen is díszíthet. A robosztustól az alacsony növekedésű, a már-már talajtakaró méretig választhatóak. Növekedésük sorrendje alapján haladva ragadok ki pár díszfüvet a hosszú sorból.

Zörgő falevelekkel a lábunk alatt az őszi kertben sétálva a növények nem csak pazar színeikben játszanak. Ebben az időszakban kerülnek előtérbe a színesedő bogyóikat hozó növények, melyeknek látványos piros, sárga, lila terméseik hosszú ideig az ágakon maradnak.

Mikor év közben növényeket választunk, számos szempont alapján dönthetünk. Az első szempont főként a színes virágzat. Azonban a tarka vagy őszi lombszín, a habitus és egyéb tulajdonságok mellett a növények termése is éppolyan díszítő értéke a kertnek.

A zöldfalak létesítésének legegyszerűbb és legrégibb megoldása, ha az épületek falát befuttatjuk kúszónövényekkel: borostyánnal (Hedera helix), repkényszőlővel (Parthenocissus tricuspidata) vagy más alkalmas növénnyel. Ehhez viszont megfelelő talaj kell és jó néhány év, amíg a növényünk befutja a kívánt felületet. Az új építészeti technológiák lehetőségeinek köszönhetően azonnal zöldfelületté alakíthatjuk épületeink homlokzatait az úgynevezett épített, szerelt zöldfallal. Ez tulajdonképpen egy függőleges kert, amelyben a növények egymás fölötti vályúkban vagy kazettákban fejlődnek megfelelő ültető közegben és rendszeres öntözés mellett. Akár csak a szobanövényeknél, az ültetőközeg lehet hagyományos vagy hidrokultúrás megoldás is.
 

Az egészségesebb táplálkozás felé fordulnak napjaink igényei. Ez a növény a tudatos táplálkozás egy természetes édesítőszer megoldása. Antihiperglikémiás tulajdonságának köszönhetően - melyet tanulmányok támasztanak alá - fogyasztása a vércukorszintet nem emeli meg, sőt megfelelő szinten tartja. Legfőbb sikere ebben rejlik. Cukorbetegek is fogyaszthatják. Segíti a fogyást, normalizálja az anyagcserét, fogyasztásával az elhízás veszélye csökken. Gyulladásgátló és májvédő, továbbá vízhajtó és immunrendszerünkre is jótékony hatású. A magas vérnyomást csökkenti és normál szinten tartja. Nem csak táplálék - kiegészítőként találkozhatunk vele, a kozmetikai ipar is felhasználja bőrregeneráló és sebgyógyító hatása miatt.

A kert és a rózsa. Egy elválaszthatatlan páros. Kevés kert van, melyben ne virulna pár tő színekkel és illatokkal teli rózsa. Mint régen nagyszüleink korában, ma is ugyanazt a hangulatot és érzést sugallja kertünkben. Hosszú múltra tekint vissza napjaink legnépszerűbb virága. Története több ezer évre nyúlik vissza. Árnyas kerti pihenő felett virágzuhatagként aláomló futó változata erőteljes növekedésű, több méteres hajtásaival. A teahibrid rózsák közel egy méteres, dús bokrú hajtásaikon nevelik illatos, nagy fejű virágaikat. A csoportba ültetett, egy száron több virágot hozó parkrózsák virágtömeget nyújtanak, míg a talajtakaró rózsák apró, de tömegesen nyíló virágos ágaikkal borítják be a talajt. Kiemelkedő virágkoronájával az egyik legdekoratívabb a törzses rózsa. Így több csoportba oszthatóak a rózsák tulajdonságaik szerint. Virágaiknak formája is az egyszerűtől a dús szirmú, szögletes rozettásig terjedhet.
 

A frissen nyírt fű illata és dús, „puha” látványa a kert alapja. A látványos gyep a folyamatos odafigyeléstől, gondos ápolástól válik olyanná, ami egy kertbarát büszkesége. Hogy ezt elérjük, évszakoktól függően más és más karbantartást igényel. Munkánk tavasszal kezdődik, melyet befolyásol, hogy milyen tél áll mögöttünk. Hosszú, kemény hideg után tapasztalhatunk meggyengült vagy kikopott foltokat. Gyepszellőztetéssel az elhalt növényi részektől tisztítsuk meg a gyepet, melytől az újraéled. Ezt követően, amennyiben szükség van rá, úgynevezett felülvetést is alkalmazhatunk. Ezt lehet foltokban vagy akár egész felületen is végezni. A felülvetést követően – úgy, mint friss telepítés után – a kelő magok miatt kímélni kell taposástól a gyepet. Nagyon fontos a napi többszöri, igen alapos öntözés!

A kert, a kertészkedés több szempontból nézve is az egyik legkézenfekvőbb egészségmegőrző tevékenység. A szabadban töltött idő, a friss levegő, nem csak energiával tölti fel az embert, de a napjainkra gyakran jellemző mozgásszegény életmód ellensúlyozására is megoldást nyújt. Másrészt pozitív pszihikális és mentális hatással van ránk.

Sokszor kevés időnk van a kertünkre, mégis szeretnénk minél egészségesebb termést az asztalunkra. Gyakran tapasztalom, hogy egyre többen ódzkodnak a vegyszerekkel történő permetezésektől. Egyre többen keresik az organikus megoldásokat. Érthető mindez, hisz mikor növényvédő szereket juttatunk ki a kertünkbe, kiemelten figyelnünk kell többek között a fogyasztásra szánt haszonnövényeink esetében az élelmezés - egészségügyi várakozási időre is. Majd sokunkban felmerül a kérdés, vajon mi a módja, hogy egészséges, káros anyagoktól minél mentesebb, vitamindús és beltartalmi értékeiben is gazdag termésünk legyen?

Két zöldségpalánta sikeres párosításából jön létre az oltott zöldség. A kertbarátok körében az oltott szó fogalma sokkal ismertebb, mikor gyümölcsfákról beszélünk. A kedvelt gyümölcsfajták csemetéi mind oltott fácskák. A nemes vesszőt egy alany növényre oltják. Találkozhatunk még az oltással a dísznövények körében is. Sok örökzöld és díszfa van, melyeket szintén oltanak. Ezek a gyümölcsfák és dísznövények már régóta ismertek, de az oltott zöldségeket hazánkban még nagyon kevesen ismerik.

Mikor a kert közelebb kerül hozzánk. Hasznos, érdekes és egyre több kertben jelenik meg a magaságy. Megvalósításának. számtalan variációja létezhet Függően a kert nagyságától, adottságaitól, a felhasznált anyagokig. Egy kisebb kertben is bőven elfér, így helytakarékos és a kert egy szép eleme lehet.

Sok éve már annak, mikor igen agyagos kertünkben lelkesen új konyhakertet alakítottunk ki. Majd a frissen előbújó újhagymákat csákánnyal sikerült felszednünk a keményen összetömörödött földből, köszönhetően az aszályos időszaknak is. Sok zöldségféle nevelése nem sikerült e talajon, ám az otthon megtermett termés íze évről évre további ambíciókat adott mindehhez. A különféle kertek különféle talajadottságokkal bírnak. Ahol kötött és kemény a talaj, sokkal nehezebb konyhakertet kialakítani. Azonban a magaságyban való neveléssel más a helyzet. Ez esetben a kert adottságaitól függetlenül alakítjuk ki a talajt, így olyan terményt is meg tudunk termelni, amit eddig nem sikerült.  Ezért kiemelten a kötöttebb talajú kertekben nagyon jó megoldás.

A kert, ami mondhatnánk, soha nincs „kész”. Amit mindig alakítgatunk, szépítgetünk, gondozunk, ápolunk. És amit újra és újra áttervezünk, hogy minden életszakaszunkban, az összes generáció számára élvezhető és pihenést nyújtó hely legyen. Pont ebben rejlik a kertészkedés soha meg nem unható, állandó élménye! Úgy ahogy ismét átgondoljuk kertünk kialakítását - és az így mindig változik - úgy változott meg és sokasodott az elmúlt időben az újabbnál újabb, munkánkat segítő kertészeti kiegészítő termékek skálája is. Számtalan termék került palettára, melyeket sokszor nehéz követni is, hogy mi mire is lenne hasznos kertünkben. Megkönnyítik munkánkat, hasznosak és elősegíthetik a növények egészséges fejlődését, akár védhetik is őket, úgy kánikulában, mint fagyos időben.

Télen-nyáron is egyaránt lombban van számos növény. A kedvelt Kecskerágók (Euonymus sp.) sok fajtája létezik. Köztük jó pár törpe növekedésű, sárga vagy fehértarka színű lombját télen sem veszíti el. Sőt az első keményebb fagyok beállta után levelük bordós árnyalatot vesz fel. Metszéssel dús és formás alakúak lesznek ládákban is. A szárazságtűrő és napimádó Hamvas Cipruska (Santolina chamaecyparissus) minden évszakban ezüstös lombjával díszit. Feltűnő színét a zöld növények társasága még inkább kiemeli. Kis termete és szívóssága alkalmassá teszi téli edények beültetésére is. Fényes zöld levele és piros bogyói miatt a karácsonyi ünnepek egyik kedvelt dekorációs növénye a Magyal (Ilex aquifolium).

Egy hajnalon aztán azt vesszük észre, hogy jólesik egy puha és meleg kardigán. A sok forró nappal és éjjel után a levegőben az ősz illata érződik. Még pár hűvös hajnal és máris egy egészen más képét kezdi mutatni a kert. A sok-sok zöldben észrevétlenül a sárga, a narancs, a piros és megannyi szín kavalkádjának foltjai jelennek meg.

A nyugalmi időszak előtt a lombhullató növények felkészülnek a télre. Ahogy az éjszakák egyre hűvösebbek, a nappalok pedig egyre rövidebbek lesznek, a levelekben lévő zöld színt adó klorofill helyett egyéb festékanyagok kezdenek lassan előtűnni. Ezek az anyagok adják ekkor a levelek számtalan színét. Megkezdődik a lomb színesedése, mely folyamathoz nélkülözhetetlen klímánk nagy hőmérséklet -különbsége is.

Régóta foglalkoztat ez a gondolat, hogy érdemes lenne néha megállni és visszatekinteni a kertészkedés hagyományaira, szokásaira és értékeire. Kipróbált hagyományokra, bölcsességekre, melyek az idő múlásával sem veszítettek aktualitásukból és hasznosságukból. Minderről egy olyan kertész társaságában beszélgettünk, ki egy egész életen át művelte és műveli szívvel - lélekkel szakmáját. Bálint Györgyhöz, az ország Bálint gazdájához látogattunk el, vagyis nekem és még oly sokaknak Gyuri bácsijához.

A koktélok nagy részének nem csak alapanyagai és ízesítői, de szemet gyönyörködtető, ehető díszítő elemei is a különféle növények levelei és termései. Élénk színük és intenzív illatuk már önmagukban is frissítők. Otthon is nevelhetjük ezeknek a növényeknek egy részét, így mindig kéznél vannak és frissen szedhetők.

Jeges hűsítők különleges újdonságai az ananász, csoki, eper, és narancs menták. Illóolajuknak köszönhetően illatuk nem mindennapi és ízviláguk nevüknek megfelelően sajátos. A jellegzetes menta íze ötvöződik például ananász vagy az eper ízével. A Menta az egyik legismertebb fűszernövény. Többek közt a népszerű kubai ital, a Mojito koktél elengedhetetlen alapanyaga is. Ehhez az édes, zöldcitromos, mentás, fehérrumos italhoz az eredeti recept szerint Fodormentát (Mentha spicata) használnak, de sok változata létezik manapság. Közkedvelt még a Borsmenta ( Mentha x piperita) is. A Menta könnyen nevelhető. Kertbe kiültetve és edényben is gyorsan fejlődik.

A xeriscaping kert.  Más néven alacsony vízfelhasználású kert. Egy kertstílus, mely a tudatosságot sugallja. A jövőben megvalósuló, sokkal kevesebb munka és költség ráfordításokkal is maximálisan élvezhető kert. Angol nyelvterületen xeriscaping, xerogardening, spanyol nyelvterületen xerojardin a neve. Az angol szóösszetétel görög és angol szavakból áll össze. A xeros görög szó, jelentése száraz, a landscaping angol szó, jelentése tájépítészet. Tőlünk délebbre, Olaszországban, Spanyolországban, az USA kaliforniai részén, Ausztráliában, Dél-Afrikában már több mint 20 évvel ezelőtt kialakult egy új kertészeti irányzat. Az ottani éghajlat nyáron száraz és meleg, a víz pedig nagy kincs. Ilyen körülmények között viszonylag kevés, csak a klímához nagyon jól alkalmazkodó növény tud megélni, melyek beérik a természetes csapadékkal.

A Goji bogyó (Lycium barbarum és L. chinense) várhatóan nagy karrier előtt álló gyümölcs. A Lycium-nemzetségnek számos faja létezik. Ilyen többek között a nálunk mindenütt elterjedt ördögcérna (Lycium barbarum) és a nálunk vadon előforduló kínai ördögcérnának nevezett Lycium chinense is. A mi ördögcérnánkat korábban mérgezőként tartották számon, és helyenként farkasbogyó néven is illették, utalva veszélyes voltára. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a növény érvényes tudományos neve is megváltozott: a most hivatalos L. barbarum helyett korábban L. halimifoliumnak nevezték, így a korábbi irodalmi forrásokban ilyen néven találkozhatunk vele. E két név ugyanazt a növényt takarja! A kínai és a közönséges ördögcérna termései egyaránt fogyaszthatóak. Számos vizsgálat és kísérlet támasztotta eddig alá – melyek jelenleg is folynak - azt a tényt, hogy ez az itthon  sokhelyütt vadon is előforduló bogyó termésű  növény ehető.

A virágevés kultúrájának évszázadokra visszatekintő történelme és hagyományai vannak a nagyvilágban. A gasztronómiában a levelek, hajtások, magok mellett a virágok is jelen voltak az idők folyamán. Már a rómaiak is használták a virágokat ételeik fűszerezésére. A későbbiekben megjelentek az ételek díszítőiként is. Majd egyre sokrétűbb felhasználásuknak köszönhetően született meg pl. a rózsavíz is. Intenzív és változatos színeik, formájuk, illatuk és rendkívüli látványuk együtt tette igazán különlegessé és örömmé az étkezéseket.

Egy otthon a szabadban, egy élő és egyben számukra is élhető miliő. Sok időt töltünk e környezetben, így praktikus és egyben kényelmes tárgyai éppolyan fontosak számunkra, mintha a lakásunkban lennénk.

A kert berendezésének igényei életünk szakaszaival együtt is változhatnak. Míg gyerekeink kisebbek, fontosak a hasznos gyerekjátékok, a homokozó és mindaz, ami az ő felhőtlen játékukat segíti. Az idő múlásával új és új szempontok kerülhetnek előtérbe.

Mikor teraszunkon vagy kertünkben elkezdjük szüretelni az érett, lédús paradicsomokat, vagy az illatos bazsalikom leveleit tépkedjük a friss salátába, akkor az otthon termett ízeket kóstolhatjuk meg.

A család bármely generációjának élményt nyújt egy ilyen kis kert, pláne a gyerekeknek, akik a saját kezük munkájának termését ehetik. Kisgyerekként egy kora tavaszi napon én is boldogan húztam a hosszú árkokat a föld illatú kertben, majd szorgosan dobáltam bele a borsószemeket és temettem be, már akkor türelmetlenül várva a kis csírákat. Nem is sokára a beérett termést a veteményes közepén ülve ettem. A hangsúly sokszor nem is azon van, hogy mit ültetünk, hanem azon, hogy mi ültettük, nekünk terem. Így mindig ez a termés lesz a legfinomabb! A kis palánták vagy az aprócska kelő zöld hajtások pedig örömet okoznak, akár maga a kertészkedés.

A frissen nyírt fű a nyár egyik illata. Mikor harsány zöld, dús, igazi kerti szőnyeg terül el lábunk előtt, akkor nyújt pompás látványt a kert többi növényével együtt.

Megannyi kérdés merül fel egész évben a gyeppel kapcsolatban. Szorgosan nyírjuk, ápoljuk, öntözzük és várjuk az eredményt, ami nem mindig a legtökéletesebb. Gondozása szinte minden évszakban ad munkát nekünk. Azonban mindez könnyíthető, ha telepítését alaposan végezzük, pár dologra ügyelve.

Azt, hogy „ne a szomszédé legyen zöldebb”, bizony kertünk adottságai is befolyásolják. Az elején kezdve, a kert adott talajminősége meghatározó. Gyengébb tápanyagtartalmú talajok esetén a telepítés előtt mindenképp érdemes vagy felszíni talajcserét vagy –ha ez megoldható- talajfeltöltést végezni. Csak minőségi termőföldet válasszunk! Jobb minőségű kerti talajoknál szerves trágya vagy ennek megfelelő műtrágya bedolgozásával gazdagíthatjuk a minőséget. Ez a talajelőkészítés - mely a megfelelő alapot adja - nagyon fontos! Az előkészített, teljesen gyommentes, felásott és elgereblyézett területet hengereljük le, ezáltal sima felszínt kapunk.

A világ egyik legrégebbi arborétumának keletkezése 1492-re vezethető vissza, mikor a helyi nemesi Gučetić család megalapította Trstenoban nyári rezidenciáját.  A park kapujához közelítve két darab meghökkentő méretű, 500év körüli platánfa fogadott, melyek Európában is egyedülállóak. Törzsüket tán egy-egy tucat ember tudná átölelni. Hajókon érkeztek ide a különleges növények vagy magjaik anno. A park gótikus, reneszánsz, barokk és romantikus jegyeket is őriz a többszöri átépítések következtében. 1948-ban nyilvánították hivatalosan arborétummá.

Egy kertnek a metszés olyan, mint otthonunknak egy tavaszi nagytakarítás. Megújulás. Szellősebb, átláthatóbb lesz, mindazonáltal a növények dúsabban és erőteljesebben kezdenek hajtani, a gyümölcsfélék több és nagyobb termést nevelnek. Szinte szemmel látható kora tavasszal, ahogy duzzadó rügyeikből robbanásszerűen tőrnek elő az egészséges és erős hajtások. Nem csak tudást és szakértelmet kíván, de türelmet és a kezdő kertészkedőtől némi bátorságot is. Elengedhetetlen a kert kora tavaszi gondozása és karbantartása. Lombtalan, átláthatóbb körülmények között könnyebb felmérni a növények állapotát, és kialakítani a helyes korona vagy sövényformákat.

A tradíciókat követve a fenyő a karácsonyi ünnepek meghatározó és nélkülözhetetlen növénye. Ugyanakkor, ha élő növényt szeretnénk, amellett, hogy ez jó döntés, azt is mérlegelni kell, hogy a sok-sok változatából melyiket válasszuk. A skála oly sokrétű, mind későbbi méretben, mind színben és alakban, hogy meggondolt elhatározást igényel.

Fát ültetni mindig nagyszerű, tartós és hosszú távú döntés. És mivel nem egy-két évre tervezünk, ezért érdemes átgondoltan dönteni. A növény kiválasztása mellett a számára legjobb helyet is meg kell találni, mely nem csak igényeinek felel meg, de - mint oly sok növénynél - a csüngő fák esetében is, a kert látványához is a megszokottól eltérő és egyben meghatározó képet adja majd évekkel később is!

A tekergő hajtások, a gigantikus méretű zöld falak és a virágtenger izgalmas mozgalmasságát nyújtják egyben. Változatos a futó-kúszó növényeknek világa. Sokoldalúak és számtalan felhasználási mód rejlik bennük! Vannak, melyek teljesen télálló évelő növények, egyesek egynyáriak és van jó pár kedvelt, mediterrán származású, ezért teleltetést igénylő fajta is. Főként virágaikkal vagy lombszínűkkel, de akár termésükkel is díszíthetnek.

A nagy termésű kivi (Actinidia deliciosa) a közismert gyümölcs, szintén futónövény.
Hatalmas lombtömegének érdemes erőteljes támrendszert készíteni és mivel igen méretes növénnyé tud válni, ezért az ültetési távolságok is fontosak. A túl sűrűn, egymás mellé ültetett tövek lombjai elnyomják egymást és visszavetik a termés mennyiségét is.

A kert a vízzel gazdagabb lesz, egy új világ költözik bele. Frissé, üdévé varázsolja és egyben megnyugtatóvá is teszi a látványt. Szimbolikus jelentőséggel is bír, egyes kertstílusoknál - pl. japán kertek - fontos elemét képezi. Legyen a víznek bármely megjelenési formája is, hangsúlyos elemmé válik a kertben. Minél inkább a természetes kialakítására törekszünk, annál inkább lesz pihentető a kép, amit kapunk.

Az egész nyáron virágtengert adó egynyári növények, melyek akár kertben akár teraszon növekednek, a leginkább igénylik a folyamatos és bőséges öntözést. Már az ültetésnél sokat segíthetünk nekik, ha jó víztartó képességű talajba ültetjük őket és vízmegtartó anyagot adunk a növények gyökeréhez. Ez az anyag nagy mennyiségű vizet köt meg, és azt lassan adja le a növény számára. Így a „pótkertésznek” is könnyebb a dolga, míg mi nyaralunk.

Mikor, mit ültessünk? Szinte egész évben- kivéve télen – lehet bármit, ha az cserepes vagy földlabdás növény. Emellett azonban az évszakok kínálta eltérő választékot sem érdemes figyelmen kívül hagyni. Míg tavasszal az egynyári virágok tengernyi választékából válogathatunk és az akkor mutatós évelők pompáznak, ezeket akkor érdemes beszerezni. Majd a következő évszakokban megint más, virágzó évelőkből van nagy választék. Cserjéket, díszfákat és örökzöldeket is szintén bátran ültethetünk bármikor. Ha egynyári növényt választunk, a fagyokig választunk, mert ők addig élnek. De ha bármely évelőt választunk, cserjét, örökzöldet, díszfát, akkor alaposabb átgondolásra van szükség a kiválasztás során. Nézzük a várható méretét, igényeit, helyigényét is, mert sok évre tervezünk.

Tarkabarka világ. Sokszor nem is gondolnánk, hogy fűszernövényekkel állunk szemben, olyannyira díszesek. A jól ismert fűszerek más és más színű, új köntösbe bujtatva újra felfedezhetővé válnak.

A fűszernövények divatja is sokat változott mára, hisz más és más korszakokban – úgy mint mindenben - a növények iránti igény is folyamatosan változik. Mint a dísznövények terén, a fűszernövények világában is megjelentek a színes, tarka lombú újdonságok, melyek napjainkra egyre nagyobb változatossággal sokasodnak. Bordó és sárga levelűek, fehér és rózsaszín tarkák pazar színjátéka vegyül egybe. Sőt vannak, melyek megmaradt lombjuk színét télen változtatják, majd a tavaszi kihajtással eredeti pompájukhoz térnek vissza. Egyszóval, ha egy ilyen színgazdag összeállításra tekintünk, az vetekszik bármely kerti dísznövénnyel.

Régi idők kertjeinek éppúgy része volt, mint napjainkban. Az idő múlásával a sziklakert népszerűsége töretlen maradt, sőt egyre kedveltebb. A tájba simuló természetesség elveit követő megjelenési formák vezetnek általában a legnagyszerűbb megoldásokhoz. Ezek, mind a növények kiválasztása terén, mind a sziklakert formája, elhelyezése és a sziklák, kövek színeinek, formáinak megválasztása során is követendőek. Ugyanakkor napjainkban az oly gazdag  választék mellett egyre több és egyedibb elképzelés születik a sziklakertek megálmodása terén is.

Kertünk otthonunk folytatása a szabad ég alatt. Sokszor találkozhattunk ezzel a gondolattal. Így igaz! Örök érvényű és találó, mert a kert szerves része a háznak, a lakásnak. Mint ahogy otthonunkat folyamatosan csinosítgatjuk, úgy kertünket is gondos odafigyeléssel tehetjük az évek alatt kényelmesebbé és komfortosabbá. És mint ahány otthon annyiféle, úgy kertünk is hűen tükrözi ízlésünket és igényeinket.
 

Mikor a kertet a tél szorongatja fagyos markában, akkor a mediterrán növényeink bent nyugalomban várják, hogy tavasszal ismét megújulva illatos virágtengerbe öltözzenek. Hazánkban a kemény hidegeket hozó téli hónapok megpróbáltatást jelentenek azon növényeknek, melyeket nem hagyhatunk kint kertünkben. Beltérben kell átvészelniük ezt a hónapokig tartó időszakot. Ilyenkor merül fel bennünk, milyen körülmények között és hogyan tartsuk őket, hogy megfelelő gondozással egészségesek maradjanak. A különféle mediterrán növények igénye eltér egymástól, de otthoni körülmények között is könnyedén átteleltethetjük különlegességeinket, néhány fontos tudnivaló ismeretében.

Didergő kertünket sokféleképpen, számos növénnyel és kézi készítésű díszekkel tehetjük hangulatosabbá.

„Fények” a fákon. Csak úgy, mint lakásunk, úgy kertünk hangulatát is meghatározzák a fények. Legyen tél vagy nyár, minden évszakban más és más szerepet töltenek be. A téli fények kertünkben is melengetőek a szemnek és a léleknek egyaránt, úgy, mint otthonunkban a hangulatos gyertyák lángjai. Mikor igen korán sötétedik, fényük megtölti a kertet élettel és hangulattal. A hosszú téli estéken a kis üveglámpások más és más színt vetnek a havas kertre.

Velük „indul” a természet évről évre! Ezek a kora tavaszi virágok intenzív színeikkel igazán lélekfrissítőek a tél szürkesége után. Illatuk a levegőben minden évben újra és újra jelzi, hogy visszavonhatatlanul véget ért a tél, mely új lendületre ösztönőz kertészt és kertbarátot egyaránt!

Néhányuk oly kedvesen egyszerű és természetes, mint a Hóvirág (Galanthus sp.), Tőzike (Leucojum vernum), Krókusz (Crocus vernus), Fürtös gyöngyike (Muscari racemosum) , mégis bennük van minden szépség, ami virágban lehet, sőt pont ebben rejlik értékük és nélkülözhetetlenségük.

„Aranyba”hajlik a természet mikor körülöttünk bontják szirmaikat, így talán nevét is innen kaphatta. De bármi is legyen neve, eredete bizony mikor őszre vált naptárunk a sokszínű egynyári virágok megritkulni látszanak és felváltja őket az évszak mondhatnám csaknem egyeduralkodó virága, a Krizantém (Chrysanthemum sp.) .
Hazánkban generációkon átívelő hagyomány, ez időszak képének egy darabja.
Sokan sokféleképpen gondolkodnak róla, többségében a késő őszhöz vagy a hallottak napjához kötik. Más országokban viszont akár hétköznapra akár számos jeles alkalomra szolgál ajándékként, dekorációként. Napjainkban sokat változott e növénynek a megjelenése.

Emlékszem, hogy kisgyermek koromban milyen élvezettel másztam fára, és arra is, mikor meleg nyári délutánonként kertünkben egy öreg diófa törzséhez palatáblát döntöttem és óriási árnyéka alatt tanítgattam öcsémet a betűkre és számokra. A jó beszélgetésekre egy meglett szivarfa alatti padon, vagy a kirándulásokra a csodás erdőkben. Emlékek sora köthető a fákhoz, vagy ahhoz a fához. Sokszor idősebbek mint mi vagyunk, vagy többszörösei annál. Színes őszi lombhullásukkal is a tavaszi megújulásukat készítik elő, mintegy örök látványos körforgásként. Fát sosem késő ültetni, de jobb minél előbb, hisz már pár év is nagy előny!

Az alacsonyabb növekedésű díszfák cserépben – csakúgy, mint a legtöbb növény - még lassabban fognak fejlődni, hisz gyökereik behatárolt körülmények között fejlődhetnek, mely befolyásolja a növekedési intenzitásukat. Megfelelő méretű cserépben, a legoptimálisabb földkeverékben nevelve és minden egyéb alapvető gondozást is megkapva, hosszú - hosszú éveken át fognak szépen növekedni. Közepes méretű fákat is - szakszerű metszéssel - jó pár évig nevelhetünk ilyen körülmények között.

Elképzeltünk már olyan kertet, ahol a növények a nyár derekán, a legnagyobb hőséggel is könnyedén és bátran dacolva, buján növekednek és virágoznak?

Szikrázó napsütés, a levegő sem rebben, igyekszünk kertünket frissen tartani, miközben egyes növényeknek a napfény, a nagy meleg nem okoz gondot, szinte lételemük, ők ekkor fejlődnek, virágoznak, mi több, pompáznak!

És nem csupán a sziklakertek növényei!
A déli fekvésű, meleg, lankás lejtőkön –úgynevezett száraz kertekben - kevés öntözéssel is helytállnak. A kisebb termetűek pedig vékony termőrétegű tetőkertekben vagy kő támfalakból és edényekből omolva is pompásan mutatnak.

Vannak ízek, melyekhez emlékek kötődnek mindnyájunk életében. Az idő elteltével sajnos feledésbe merülnek a tradicionális, régen oly jól ismert, egyszerű, gyógyhatású és vitamindús gyümölcsök. Nagyszerű tulajdonságuk, hogy nem munkaigényes növények, gondozásuk pedig rendkívül egyszerű. Kertünkben a begyökeresedés után viszonylag szárazság és városi klímát is tűrő növények. Természetesen a gyakoribb öntözést és tápanyag utánpótlást  meghálálják, látványos fejlődésnek indulva. Az év különböző szakában virágjukkal, ehető termésükkel, őszi lombszínűkkel vagy akár télen vesszejükkel is díszítenek. Napos helyet kedvelnek, teljesen télállóak, és a Galagonya kivételével gyors növekedésűek.

A kő. Mindenhol jelen van, életünk része. Jelentősége az emberiség kezdeteitől meghatározó napjainkig. Különböző kultúrákban másként és másként tisztelték vagy tulajdonítottak neki erőt.

Változatosak, állandóságot és nyugalmat sugároznak. Örök életűek és természetesek. Aprók és óriások, gömbölyűek, laposak, lukasak, ahány annyi féle, de mégis mindegyikben van valami szép.

Számos kertépítészeti stílus szerves részét képezik, többek között a sokak által kedvelt mediterrán és japánkert stílus elengedhetetlen kelléke is. A kövek a hagyományos és modern stílusok kiegészítő elemei egyaránt, más-más megjelenésben. Legelterjedtebb fajtái a kertekben a gránit, a mészkő, a dolomit és a homokkő. Leggyakoribb megjelenési formája kertekben a sziklakert. Más megközelítésből nézve kertünk és teraszunk számos más részén használhatjuk őket hangsúlyosabb vagy diszkrétebb formában.
 

A kőrács kerítések az elmúlt pár évben előkelő helyet vívott ki magának az építészek és magánvásárlók egyre bővülő körében a nyugati országokban, mely időtálló megoldásával és dekoratív, egyedi megjelenésével szinte mindenki számára vonzó színfoltja lehet mind a háznak mind a kertnek.

A STONEbox kőrács kerítés számtalan felhasználási, variálhatósági lehetőséget kínál, amelyet akár kerítésként, szélfogóként, térelválasztóként, pergolák és kocsi beállók oldalfalaként, kisebb rézsűként és még megannyi területen dekoratívan és időt állóan lehet felépíteni.

Egynyári virágok nélkül elképzelhetetlen lenne a kert, a terasz.Tavasztól a fagyokig megállás nélkül ontják virágzuhatagukat a szivárvány minden színében. Színeik szemet gyönyörködtetőek és sok közülük illatos is. 

Melegigényesek és fagyérzékenyek, így kiültetésük időpontjára figyelni kell. A lényeg az éjszakai fagyok előtt semmiképp ne tegyük ki őket. Egyesek átteleltethetőek, ilyen a Muskátli (Pelagonium sp.) vagy a Fukszia (Fuchsia sp.). Ültethetjük balkonládákba, virágtartókba, függő cserepekbe vagy a kerti virágágyásokba.

Ültetésük kétféleképpen történhet. Magról vagy palántáról. A magról vetett növények nevelését vagy kora tavasszal bent a melegben kezdjük el vagy április elejétől a kertben, helybe vetjük.

Mikor elérkezik az ősz - úgy mint mi, mikor felkészülünk a télre - a növények is készülnek a bennük végbemenő folyamatokkal a hidegekre. A hazánkban nem ritkán előforduló erős fagyok télen sok kihívást tudnak okozni a növényeknek is.

Kis odafigyeléssel segíthetünk nekik, hogy nagyobb károsodás nélkül vészeljék át ezt az időszakot és egészségesen gyarapodjanak évről évre.
Sok kerti feladat gyűlik össze ősz tájékán is. Ha ezekre ügyelünk, sok betegségtől és kártól óvjuk meg kertünket, és ismét örömünk lehet növényeinkben, mire beköszönt a tavasz.

A tavasz első virágait: a közkedvelt hóvirágot, tulipánt, nárciszt, jácintot és sok más gyönyörű hagymás növényt november végéig, december elejéig kell elültetnünk. A tavaszi hangulatot most lehet előkészíteni.

Ősz közeledtével minden évben felmerül a kérdés: mivel pótoljuk virágainkat? A szemünk hozzászokott a hónapok óta tartó színkavalkádhoz. Lassan megüresednek virágládáink, a mediterrán növényeinket bevisszük teleltetni és kopasszá válik mindaz, amit eddig buja növényeink tarkítottak. Az őszi, téli időszakban hogyan tegyük ismét zölddé teraszunkat? Hogyan ápoljuk, hogy tartós és mutatós legyen? Edényeinkben, cserepeinkben nem csak egynyári vagy mediterrán növényeinket tarthatjuk.

A fák az évszakok váltakozásával mindig más arcukat mutatva, szerves részei a táj látványának, azzal, hogy a mi éghajlatunkon nagyrészt lombjukat lehullajtják.  A megfelelő fajtaválasztással viszont akár egész év folyamán díszíthetik környezetünket.

Ültetésük előtt számtalan szempontot érdemes figyelembe venni.
Szempontok lehetnek a virág, a díszes, egész évben színes, tarka, vagy ősszel színesendő, esetleg nyírás nélkül is sűrű, kompakt lombozat. A mutatós termés, a télen dekoratív vesszők, a csíkozott kéreg, a várostűrő tulajdonság és sorolhatnám még.

​Évelő növények, nagy részük a kertbe, vagy ládákba kiültetve, hazai klímán is biztonsággal áttelel. A téli hidegek után a lefagyott részeiktől takarítsuk meg őket, majd tavasszal tőből újra kihajtanak, egyre erősebb, és nagyobb növényként.
A Rozmaring ( Rosmarinus officinalis) számos fajtája kiválóan alkalmas a szabadtéri grillezések fűszerezéséhez. Télen takarással könnyebben áttelel a kertben. Napjaink egyre népszerűbb növénye, a Ruccola (Borsmustár) is áttelel kertünkben (Diplotaxis tenuifolia), mely salátákba keverve nagyon finom.

A fűszernövényeknek vannak viszont olyan képviselői is, melyeket szintén érdemes tartani, de nem bírják a téli hidegeket. Többek között ilyen a Bazsalikom (Ocimum basalicum) és a Sztívia (Stevia rebaudiana) is. A kúszó növekedésű Gulan (Gynostemma pentaphyllum) is nehezen viseli az erősebb teleket, de akár kert hiányában szobanövényként tartva is egész éven szüretelhetünk belőle.

Különleges, más, nem mindennapi, egyedi, és ahány, annyi féle. Ezért érdekes. Vonzza a tekintetet a látvány, de sokan nem mernek belevágni kialakításába, mert bonyolultnak tűnik. Pedig ha megismerünk néhány fontos szempontot a kialakítás és a vízinövények igényei terén, nagyobb kedvvel fognánk neki.
Ha pedig megszületett az elhatározás, mielőtt nekilátnánk, pár dolgot ne veszítsünk szem elől. Első a tavacskánk helyének kijelölése. Ne legyen se túl napos, se túl árnyékos helyen, lehet egy kis sarok része, ahová szívesen vonulunk félre, egy békés kis zúg. Méretét meghatározza kertünk adottsága, de célszerű a lehetőségekhez képes minél nagyobb helyet kijelölni - 10-20m2 - annál inkább lesz tavunk, úgymond „önfenntartó”.

A víz. Üdítően és egyben megnyugtatóan hat mindnyájunkra. Különleges, nem mindennapi látványt nyújt. És bár sokan vagyunk úgy, hogy vágyunk rá, de kert vagy hely hiányában nincs lehetőségünk mindezt kialakítani és élvezni. Dézsatóval lehet nekünk is saját kis vízi oázisunk!

Kevesen tudják, hogy könnyen a mediterrán növények könnyen kezelhetőek otthon, csupán pár, de annál inkább fontos dolgot kell megismernünk róluk, így sok örömünk és sikerélményünk lesz tartásukban. A legfontosabb tudnivaló, hogy az itthoni teleket nem bírják, ezért teleltetni kell őket. Ez nem több, mint, hogy a  fagyok előtt be kell vinni őket 8-15C-os világos helyre, és sokkal kevesebbet öntözve, ily módon tavaszig kitelelnek.
Majd a hidegek elmúltával, az első tavaszi napokban eleinte félárnyékba, majd végleges helyükre a kertbe, teraszra tegyük ki. Metszéssel nemcsak dúsabbá varázsolhatjuk őket, de ezzel virágzásra is serkentjük. A Murvafürt (Bougainvillea glabra) elvirágzott virágfürtjeit vágjuk le, így új hajtásokat fog hozni, ha pedig nem akar virágozni, akkor 3-4 hétig csak annyi vizet adjunk neki, hogy a levelei ne száradjanak el, lankadni fog, majd megjelennek a bimbók. Ezután lehet öntözni, és tápoldatozni, amit meghálál. Lakásunk fényes szobájában pedig télen is virágzik!

Itt a tavasz, a megújulás, az átváltozás ideje. Az év ebben a szakában sokasodnak leginkább a kerti munkák. Nincsen tavasz ültetés nélkül! Legyen szó akár újonnan létesülő, akár meglévő kertről, minden kertbarát legkedvesebb tevékenysége egy-egy új növény kiválasztása, beszerzése és elültetése.

A  tavaszi lemosó permetezés után elkezdődik a vegyszerekkel történő növényvédelem ideje. A megfelelő gomba vagy rovarölő szerek használata előtt fontos a tünet pontos megállapítása, ebben kérje szakember segítségét.