Nem volt olyan növényvédelmi kérdés, amit ennyiszer tettek volna fel az elmúlt években, mint ezt. „Még édesapám ültette huszonéve a növényeket, sok - sok évig semmi bajuk nem volt. Eszünkbe se jutott, hogy betegségük lehetne. A most már 6-8 m –es tuják öltöztették a kertet, majd pár hónap alatt elbarnult a sövény fele. Hogyan pótoljam őket, mennyi évet kell majd várnom, hogy egy ilyen nagyméretű sövénnyé váljon? ” Évről évre egyre több az ilyen kérdés, mert egyre több kertet ér el ez a probléma.
Forróság, aszály és városi levegő. A barnulás okait nem a betegségek felől megközelítve kezdeném, mert ennek számos más oka is lehet. Elültetünk egy harsányzöld tuja csemetét. Majd jön a meleg, a nyári száraz levegő és ezzel az elképesztő mennyiségű vízigény. Majd nyaralni utazunk, vagy kevés időnk mellett nem tudjuk a kezdeti első években reggel és este még alaposabban öntözni. Tovább rontja a helyzetet a folyamatos árnyék, a gyenge, a könnyen vízáteresztő vagy az erősen meszes, magas ph értékű talaj. A növény kialakuló rossz kondíciójához végül még hozzájárul a folyamatos tápanyaghiány is. Mindezek oda vezetnek, hogy a kezdeti sűrű lombú, harsányzöld növényből idővel egy laza lombú, fakózöld, gyengén hajtó növénnyé válik, itt-ott már barnuló ágakkal. Ezek a körülmények a növényt gyengítik és bár nem beteg, de ebben az állapotában a kártevőkkel és kórokozókkal szemben is kevésbé ellenálló.
Nyugat – Magyarország hűvösebb éghajlatú, párásabb levegőjű, csapadékosabb domboldalain nevelkedik ezeknek az örökzöldeknek a nagy része. Majd merőben más körülmények közé kerülnek. Az új helyükön a levegőn és a hőmérsékleten nehezen tudunk változtatni, de megfelelő talajjal és bőséges öntözéssel a növényt jó egészségi állapotban tudjuk tartani. Kerüljük a meszes talajokat! Alacsony ph értékű, savanyú, tápanyagban dús talajba telepítsünk. Gyakori tápanyag - utánpótlás is fontos, azonban csak nyár végéig öntözzük magas nitogéntartalmú készítményekkel. Az örökzöldek – így a tuják is – a párásabb levegőt és a bőséges csapadékot kedvelik. A válasz egy sokszor felmerülő a kérdésre: nem tudjuk túlöntözni a növényt! Ha kertben nevelkedik, bátran öntözzük, ha cserépben, akkor addig, míg az alátétben nem látjuk a felesleges vizet. Tehát barnulhat növényünk a kiszáradástól, de oka lehet a tavaszi fagykár is. Aszályos télen - ha nem kap elegendő nedvességet - lehet téli kiszáradás, ezért fagymentes időben télen is érdemes öntözni. Végül akár természetes lombhullás is eredményezheti a barnulást.
Míg régen főként a gyümölcsfákat permeteztük, napjainkban az egész kert - benne az örökzöldek is - növényvédelemre szorul. Az élettani tüneteken túl évek óta kórokozók és kártevők fertőzik hazánkban a tujákat. Ha megfelelő körülmények közé telepítettük és elegendő nedvességet is kap, és mégis azt látjuk, hogy kóros barnulás jelent meg, akkor sajnos ezt tápoldatozással és még több öntözéssel nem tudjuk már orvosolni. Elsőként a betegség pontos felismerése a fontos! Érdemes szakembertől segítséget kérni egy beteg ággal vagy róla készült képpel, mert hatékony védelmet csak a megfelelő szer kiválasztásával érhetünk el.
Belül barnuló korona. Ez egy természetes folyamat, szinte minden örökzöldnél előfordul. MInt a lombhullató növények, az örökzöldek is belső kopaszodással és barnulással váltják a lombjukat. A gond akkor kezdődik, ha szemmel láthatóan a lomb külső részén látunk barna foltokat vagy jól elkülönülő barna ágakat. Többféle betegség is szóba jöhet. Pár évvel ezelőtt főként még csak a gombás betegségek fordultak elő. Ez többféle tünettel járhat. Pikkelylevél barnuláskor az előző évről áttelelt gomba fertőz, az ágak sárgulnak, barnulnak. Más gombabetegség esetén a hajtáscsúcsok hervadnak, majd lehullanak.
Nem csak gombabetegségektől barnulhat a tujánk. A tuja aknázómoly hernyói kártétele következtében a hajtáscsúcsok tömegesen halhatnak el. A járatoktól gyengült hajtások fényben áttetszőek. Más örökzöldet is támadhat, nem csak tuját. A tujaszú fertőzés főként aszályos időszakokban figyelhető meg. A kártevőnek a vízhiányos lomb kedvez. Az oldalhajtásokba rágnak járatokat, majd a hajtások elhalnak és kitörnek. Pajzstetvek vagy száraz időben takácsatkák is károsíthatják a tujákat. A permetezés előtt az összes barna részt szedjük le!
Időben permezzünk, amíg kevés ág barnul, mert ha nagy része elhalt, gyakran már menthetetlen a növény. Míg pl. ha a cserjék koronájából kivágunk egy részt az pár év múlva visszanő és a növény formája helyreáll, addig egy örökzöld lombja a foltokban elveszített ágakat nagyon nehezen vagy soha nem növi be ismét. A permetezést ismételjük meg, ha kell évente többször, mert a környéken lévő beteg növény visszafertőzheti a kertünkben lévőket is. A télen - nyáron zöld takarást nyújtó tuják szépen fejlődnek ha odafigyelünk a körülményeikre és időben védekezünk a betegségeik ellen.
(A cikk a VERANDA Magazin 2016. Szeptember - Októberi számában megjelent)
