Évelő növények

A japán juharoknak nagyon sok változata létezik. Méretük fajtától függően 1-2 m- től elérheti a 6-8 m-t is. Növekedési gyorsasága nem függ össze levélszínével, piros változatai között is van lassú és gyors növekedésű. Évente 30-60 cm -t növekszik. Egy vagy több törzsű díszfa, amit igen gyakran bonsaiként is nevelnek, a japánkertek meghatározó növénye. Jellegzetes ernyő formájú, légies koronája, mely gyakran szélesebb mint magasabb, de van csüngő habitusú, vagy oszlopos formájú is. Vékony, törékeny, akár fajta szerint színes vesszein tavasszal - változattól függően - szebbnél szebb, különféle formájú és színű hajtások jelennek meg.

Többféle rokon fajokkal találkozhatunk az áfonyák között. A fekete áfonya (V. myrtillus) hazánkban vadon és termesztve is előfordul. Feldolgozott, hamvas feketés bogyóit vadételek mellé kínálják. A piros termésű, kisebb termetű Vörös áfonyát (V. vitis-idaea) savanyúbb íze miatt nyersen ritkán fogyasztják. Hazánkban védett növény a kistermetű Tőzegáfonya (V. oxycoccos), melynek rokonát, az Amerikai tőzegáfonyát (V. macrocarpon) azonban telepítik. Ennek nagyüzemi betakarítása nem mindennapi, apró termése miatt. Az ültetvényt elárasztják vízzel, a vízfelszínre került terméseket hálóval gyűjtik össze.

Nagyon kevés gondozást igényel, mutatós, és ha elutazunk nyáron és nincs aki öntözze, mikor hazatérünk, akkor is virágokkal is fogad? Kevés ilyen növény létezik, köztük az egyik a Délvirág (Delosperma sp.) más nevén Kristályvirág vagy Napcsillag. Nevének jelentése: delosz vagyis világos, míg a sperma magot jelent. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családjába tartozó növény, melyet közel száz faj és sok száz fajta alkot.

A Tuja korszaknak is nevezhető - több mint húsz éves - időszak változni látszik az elmúlt években, főként a tuják növekvő növényvédelmi igényei miatt. Új sövény - és takaró - növények alternatíváinak igénye merült fel a tuják mellett. Igy ismét előtérbe került egy régi, de napjainkban ismét felfedezett növény, az örökzöld Közönséges tiszafa (Taxus baccata) is. Nemzetségeibe 20 faj és napjainkban több mint 200 fajta tartozik.

Még javában kopasz a tavaszi kert, mikor egy még levelek nélküli bokorfa, óriási méretű bimbói megpattannak, előbújnak nagyméretű szirmai majd kinyílnak virágai. Ezt követően egyre több és több virágját bontja a növény, majd végül több száz darab nagyméretű nyílt virágaival egy óriási „rózsaszínű felhő” benyomását kelti. A lenyűgöző látványú rózsaszín Liliomfák (Magnolia sp.) népszerűsége töretlen napjainkban is. Sokan Tulipánfa (Liriodendron tulipifera) néven említik, mert a Liliomfa virágai igen hasonlítanak a tulipánra, azonban a két növény méretében és megjelenésében is merőben más.

Lombja vízesésszerű zuhatagként mutat nyáron. Tölcséres virágokat itthoni körülmények között nem hoz, azonban díszváltozatainak lombja rendkívül esztétikus megjelenésű. Leveleinek színe lehet világos limezöld, narancsospiros vagy feketés bordó. A szív alakú levélformák mellett szeldelt változatok is megjelentek. Optimális körülmények között gyors növekedésű. Kúszónövény, indaszerű ágai egy szezon alatt több métert is képesek fejlődni. Felakasztható, minél nagyobb méretű kaspókból vagy ládákból omlanak alá hajtásai legszebben. Indáin levelei sűrűn állnak, átláthatatlan falat képezve. Színes egynyári növényekkel párosítva is dekoratív. 

Minden tavasszal kihordjuk, majd a fagyok előtt ismét behordjuk, vagyis teleltetjük a növényt, „úgy mint a Leandert!” szoktuk mondani. A Leander (Nerium oleander) ma is a mediterrán növények csoportjának élenjáró képviselője, a legismertebb, leggyakrabban nevelt növény.

A Hortenzia egyike azon növényeknek, melyet szinte mindenki ismer. A nevével azonban egybeolvadt az is, hogy igényes növény. Tűző napon kényesebb, mint árnyékban, fontos a talaj Ph értéke (kémhatása) is, kétségtelen, hogy ezért figyelmesebb nevelést kíván. A közismert Kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) mellett még ma is sokkal kevésbé ismert egy másik változata, mely sokkal igénytelenebb, miközben látványában vetekedik számos más mutatós cserjével.

Olajfa vagy Ezüstfa? A lomblevelű örökzöldek közül ritkábban ültetett növények az Ezüstfák örökzöld változatai. Mielőtt ezekről lenne szó, a legismertebb képviselőjével kezdeném, mely sokaknak ismerős lehet kertekből vagy parkokból. Ez a Kesenylevelű ezüstfa vagy más néven Olajfűz (Elaeagnus angustifolia). Lombhullató és igen gyakran tévesen olajfának emlegetik. Májusban erős, jellegzetes illatot árasztanak virágai. Hosszúkás leveleinek fonákja világos ezüstös színű, termése szintén ezüstös, mely kinézete miatt a köznyelvben olajfának hívják.

Mikor elérkezik a tél vége, mire vágynánk a legjobban, mint friss, kora tavaszi ízekre. Ekkor, az első „földillatú”, hamisítatlan tavaszi napokon indul hajtásnak egy igazi vitaminbomba, a medvehagyma (Allium ursinum). Népies nevén vadfokhagyma, poroszhagyma vagy sajamás. A medvehagyma frissen ebben a pár kora tavaszi hétben szedhető és fogyasztható.