Két zöldségpalánta sikeres párosításából jön létre az oltott zöldség. A kertbarátok körében az oltott szó fogalma sokkal ismertebb, mikor gyümölcsfákról beszélünk. A kedvelt gyümölcsfajták csemetéi mind oltott fácskák. A nemes vesszőt egy alany növényre oltják. Találkozhatunk még az oltással a dísznövények körében is. Sok örökzöld és díszfa van, melyeket szintén oltanak. Ezek a gyümölcsfák és dísznövények már régóta ismertek, de az oltott zöldségeket hazánkban még nagyon kevesen ismerik.
Mikor egy zöldségfajtát választunk a kertünkbe, sok szempont alapján dönthetünk. Lehet korai a fajta, vagyis „primőr”, hogy minél előbb legyen termés az asztalunkon. Ez lehet kevesebbet és nem a legnagyobb méretű termést hozza majd, viszont előbb érik. Dönthetünk kertünk talajának minőségéhez igazodva is. Továbbá a kert fekvése, nagysága, a kártevők és betegségek előfordulása és még számos szempont alapján. Az sem mindegy, hogy szabadföldön vagy cserépben, beltérben (üvegház, fólia) kívánjuk nevelni a palántát a későbbiekben. Minél inkább az a cél, hogy sok és egészséges termést neveljen ki egy tenyészidőszak alatt a palántánk, annál inkább meg kell adnunk számára mindazt, ami ehhez szükséges. Gondos odafigyelésre van szükség a megfelelő talajelőkészítéstől kezdve a kiegyenlített tápanyagutánpótlásig.
A zöldségféléket számos betegség, kórokozó és kártevő támadhatja meg. Így a helyes diagnózis mellett az időben elvégzett megfelelő növényvédelemre is szükség van. Sokszor a szélsőséges időjárás is közbeszólhat. Egy kora nyári hűvös és csapadékos idő számos rothadásos betegséget okozhat. A paradicsomnak pl. nagy ellensége a paradicsomvész, ami egy gombás betegség. Az egyik legnagyobb gondot a talajlakó kártevők és gombák okozzák. Ha ez ellen a palánta nem ellenálló, a pusztulásához vezet. Sokszor még a vetésforgó sem segít, mert egy termesztési szezonon belül is képesek felszaporodni a talajban, nem is beszélve arról, hogy ha régebb óta egy területet használunk a zöldségeink számára.
Mindemellett egy erős napsugárzással járó, aszályos időszak is károsíthatja a növényeket. Az rendszeres és hasonló mennyiségű öntözés is fontos. Az oltott, nagyobb és egészségesebb zöldségpalánták összességében mindezekkel szemben sokkal ellenállóbbak!
Miért oltják a zöldségeket? A nem „saját gyökéren” van a hangsúly. Két növény vegetatív úton történő szaporításának eredményeképpen jön létre ez a palánta. Ezzel az oltással egy palántán belül van lehetőség ötvözni számos jó tulajdonságot. Ezeknek a tulajdonságoknak az összevonásával, azaz az oltással tudjuk elérni, hogy egy „tökéletes” növényt kapjunk. Az oltás lényegében egy technikai nemesítés.
Alanyként paradicsompalánták és a tojásgyümölcs esetében paradicsomot alkalmaznak, a dinnyét és uborkát tök alanyra oltják, a paprikát vad, erős paprikán nevelik. Az alanyok a legtöbb esetben szintén „nemesített” fajták, azonban itt nem a termés jó tulajdonságai a nemesítési cél, hanem az ellenállóság, az erőteljes növekedés és a szélsőséges talajok tolerálása. Ezáltal erősebb lesz a növény növekedése és az intenzívebb tápanyagfelvétel következtében nagyobb lesz lombozata is. A nagyobb gyökérzet pedig mélyebbre is hatol és sokkal több vizet és tápanyagot képes felvenni. Ezért szárazságtűrőbb is, így hétvégi kertekben is sokkal jobban megállja a helyét, ahol kevesebb időt töltünk. Tehát a külső időjárási viszonyok, hőingadozások mellett a betegségekkel és a talajlakó kártevőkkel szemben is ellenállóbak lesznek. Az elmúlt évek hektikus időjárási viszonyait figyelembe véve sokkal biztonságosabb az oltott palánták telepítése. Ezek ugyan költségesebbek, mint egy sima palánta, mivel az oltás egy igen kézi munkaigényes folyamat. Egyszerre két növényt kell kinevelni egy palánta létrehozásához. Áruk azonban ellenállóságuk miatt betérül, továbbá kevesebb palánta telepítésével is ugyanolyan vagy akár kétszer annyi terméshozamot érhetünk el. A termések is nagyobbak lesznek az oltás révén.
A gazdaságosság oka még, hogy nagyon korán szedhető a termés. Ez az oltott palánták sikerének a titka!
Gondozása nem nagyon különbözik a nem oltott növényekétől, de mégis vannak különbségek, amikre érdemes odafigyelni. Az oltott növényeknél az oltás helyének mindig ki kell látszódnia a földből! Ha az föld alá kerülne, akkor könnyen legyökeresedhet a nemes rész, és ezáltal elveszíthetjük az oltás előnyeit. A nagyobb termés nemcsak a nagyobb és erőteljesebb növényekre vezethető vissza, hanem arra is, hogy ezeket a palántákat kettő vagy több ágon is termeszthetjük.
Ha növényeinket már két ágra nevelve (kétfejesen) kapjuk, nemcsak függőleges irányba terelhetjük növényeinket, hanem vízszintesen is. Nagyon fontos a kötözés is, hiszen egy növény képes 3-4 méterre, vagy még nagyobbra is megnőni. A két főszárról mindig távolítsuk el metszőollóval a kacsokat, mert ezek lefogják a növény fejlődését, és visszavetik a termés mennyiségét is.
Teraszon vagy balkonon hogyan lehet oltott zöldségeket termeszteni? Több éves kísérletezés után megtaláltunk a megoldást. Ez az eljárás a teraszos kétágas nevelés mely saját találmány. Ez esetben fontos a föld mennyisége, vagyis minimum 30-40 liter szükséges. Emellett fontos még a folyamatos tápoldatos öntözés. Két főágból induljunk ki, melyeket rúdon vezetünk addig, míg kényelmesen elérjük a tetejét. Itt levágjuk a főágat. Azonban nevelés közben nem távolítjuk el az összes kacsot, hanem mindegyik száron hagyunk alul egyet – egyet, amit tovább nevelünk a kívánt magasságig. Majd ezeken is hagyunk alul egy-egy kacsot, és így tovább. Tehát alulról újítjuk meg mindig a növényünket, így kényelmesen el fog férni a teraszon és folyamatosan teremni fog.
Akik még nem voltak boldog tulajdonosai oltott zöldségpalántáknak, érdemes komoly előkészületeket tenni a nagy szüretre! Paradicsom befőzésére már 3-4 tő paradicsom nevelésével is készülhetünk. Nagyon fontos az érett terméseket folyamatosan leszedni, mert a növényen maradt termések akadályozhatják az újabb termések kialakulását.
