fűszerkert

​Évelő növények, nagy részük a kertbe, vagy ládákba kiültetve, hazai klímán is biztonsággal áttelel. A téli hidegek után a lefagyott részeiktől takarítsuk meg őket, majd tavasszal tőből újra kihajtanak, egyre erősebb, és nagyobb növényként.
A Rozmaring ( Rosmarinus officinalis) számos fajtája kiválóan alkalmas a szabadtéri grillezések fűszerezéséhez. Télen takarással könnyebben áttelel a kertben. Napjaink egyre népszerűbb növénye, a Ruccola (Borsmustár) is áttelel kertünkben (Diplotaxis tenuifolia), mely salátákba keverve nagyon finom.

A fűszernövényeknek vannak viszont olyan képviselői is, melyeket szintén érdemes tartani, de nem bírják a téli hidegeket. Többek között ilyen a Bazsalikom (Ocimum basalicum) és a Sztívia (Stevia rebaudiana) is. A kúszó növekedésű Gulan (Gynostemma pentaphyllum) is nehezen viseli az erősebb teleket, de akár kert hiányában szobanövényként tartva is egész éven szüretelhetünk belőle.

Tarkabarka világ. Sokszor nem is gondolnánk, hogy fűszernövényekkel állunk szemben, olyannyira díszesek. A jól ismert fűszerek más és más színű, új köntösbe bujtatva újra felfedezhetővé válnak.

A fűszernövények divatja is sokat változott mára, hisz más és más korszakokban – úgy mint mindenben - a növények iránti igény is folyamatosan változik. Mint a dísznövények terén, a fűszernövények világában is megjelentek a színes, tarka lombú újdonságok, melyek napjainkra egyre nagyobb változatossággal sokasodnak. Bordó és sárga levelűek, fehér és rózsaszín tarkák pazar színjátéka vegyül egybe. Sőt vannak, melyek megmaradt lombjuk színét télen változtatják, majd a tavaszi kihajtással eredeti pompájukhoz térnek vissza. Egyszóval, ha egy ilyen színgazdag összeállításra tekintünk, az vetekszik bármely kerti dísznövénnyel.

Mikor teraszunkon vagy kertünkben elkezdjük szüretelni az érett, lédús paradicsomokat, vagy az illatos bazsalikom leveleit tépkedjük a friss salátába, akkor az otthon termett ízeket kóstolhatjuk meg.

A család bármely generációjának élményt nyújt egy ilyen kis kert, pláne a gyerekeknek, akik a saját kezük munkájának termését ehetik. Kisgyerekként egy kora tavaszi napon én is boldogan húztam a hosszú árkokat a föld illatú kertben, majd szorgosan dobáltam bele a borsószemeket és temettem be, már akkor türelmetlenül várva a kis csírákat. Nem is sokára a beérett termést a veteményes közepén ülve ettem. A hangsúly sokszor nem is azon van, hogy mit ültetünk, hanem azon, hogy mi ültettük, nekünk terem. Így mindig ez a termés lesz a legfinomabb! A kis palánták vagy az aprócska kelő zöld hajtások pedig örömet okoznak, akár maga a kertészkedés.

Régóta foglalkoztat ez a gondolat, hogy érdemes lenne néha megállni és visszatekinteni a kertészkedés hagyományaira, szokásaira és értékeire. Kipróbált hagyományokra, bölcsességekre, melyek az idő múlásával sem veszítettek aktualitásukból és hasznosságukból. Minderről egy olyan kertész társaságában beszélgettünk, ki egy egész életen át művelte és műveli szívvel - lélekkel szakmáját. Bálint Györgyhöz, az ország Bálint gazdájához látogattunk el, vagyis nekem és még oly sokaknak Gyuri bácsijához.

Mikor a kert közelebb kerül hozzánk. Hasznos, érdekes és egyre több kertben jelenik meg a magaságy. Megvalósításának. számtalan variációja létezhet Függően a kert nagyságától, adottságaitól, a felhasznált anyagokig. Egy kisebb kertben is bőven elfér, így helytakarékos és a kert egy szép eleme lehet.

Sok éve már annak, mikor igen agyagos kertünkben lelkesen új konyhakertet alakítottunk ki. Majd a frissen előbújó újhagymákat csákánnyal sikerült felszednünk a keményen összetömörödött földből, köszönhetően az aszályos időszaknak is. Sok zöldségféle nevelése nem sikerült e talajon, ám az otthon megtermett termés íze évről évre további ambíciókat adott mindehhez. A különféle kertek különféle talajadottságokkal bírnak. Ahol kötött és kemény a talaj, sokkal nehezebb konyhakertet kialakítani. Azonban a magaságyban való neveléssel más a helyzet. Ez esetben a kert adottságaitól függetlenül alakítjuk ki a talajt, így olyan terményt is meg tudunk termelni, amit eddig nem sikerült.  Ezért kiemelten a kötöttebb talajú kertekben nagyon jó megoldás.

Két zöldségpalánta sikeres párosításából jön létre az oltott zöldség. A kertbarátok körében az oltott szó fogalma sokkal ismertebb, mikor gyümölcsfákról beszélünk. A kedvelt gyümölcsfajták csemetéi mind oltott fácskák. A nemes vesszőt egy alany növényre oltják. Találkozhatunk még az oltással a dísznövények körében is. Sok örökzöld és díszfa van, melyeket szintén oltanak. Ezek a gyümölcsfák és dísznövények már régóta ismertek, de az oltott zöldségeket hazánkban még nagyon kevesen ismerik.

A kert, a kertészkedés több szempontból nézve is az egyik legkézenfekvőbb egészségmegőrző tevékenység. A szabadban töltött idő, a friss levegő, nem csak energiával tölti fel az embert, de a napjainkra gyakran jellemző mozgásszegény életmód ellensúlyozására is megoldást nyújt. Másrészt pozitív pszihikális és mentális hatással van ránk.

Pár héttel ezelőtt ismerőseim arra kértek, nézzek meg pár fotót. Újonnan vásárolt szép kis házuk és annak kertje állt a képeken. Látszott, hogy korábbi tulajdonosuk gondosan ápolta. Azonban a kert évek óta magára maradt, a rendszeres ápolás hiányában elvadult. Egyes növények burjánzani kezdtek, fékezhetetlennek tűntek. Az olykor méteres fűből szép és válogatott növények bukkantak elő. Jó pár olyan idős növény is látszott, mely gyönyörűen díszlett. Lesz ebből még kert? – kérdezték ismerőseim kétségbeeséssel hangjukban.

A télikertben lévő hőmérséklet alapvetően meghatározza, milyen növényeket tudunk benne nevelni. Teleltetés céljára a gyengén fűtött télikertek a tökéletesek. Ezek 10-15 C-os hőmérséklete a legoptimálisabb a mediterrán növények teleltetésére. Ilyen hűvös körülmények mellett a relatív magas fényviszony is hozzájárulnak, hogy a növények nyugalmi állapotban tudjanak telelni, mely segíti a következő évi bőséges virágzásukat is. Az így áttelelő növények tavasszal életerősebbek és a lomjuk is zöldebb.

A növények egymásra pozitív és negatív hatással is lehetnek.  Ez az allelopátia, melynek lényege, hogy egy növény egy másik növény életfolyamatait befolyásolhatja.  Segítheti vagy gátolhatja csírázást vagy növekedését. Ezt a befolyásolás szerves vegyületeket kibocsátásával történik. Ez lehet párolgással, levelekből vagy gyökerekből való kimosódással. Szembetűnő például, hogy a terebélyes diófák közelében szinte alig marad meg pár növény, alatta a gyep is igen ritkás. A fa negatív hatással van az őt körbevevő növényekre. A dió juglont nevű anyagot tartalmaz, mely más növények csírázását, növekedését gátolja. Ez az anyag a fa minden élő részében, így gyökereiben is megtalálható. Mivel lombja is tartalmazza ezért érdemes azt összegyűjteni. A diófa közelébe nem célszerű más növényeket telepítenünk.