félárnyéki növény

Minden évben eljön az idő májusban, mikor szomszédunk kertjének bejárata kékeslilás virágfelhőbe borul. Csodaszép látványt nyújt  az utat közel 30m hosszan övező, 3-4 m magas, sok száz fürtből álló virágfal. Mindez egyetlen egy tőből növekvő és sok száz ágból álló, virágzó Kínai lilaakác (Wisteria sinensis) . A növény töve mára fákat megszégyenítő, 30-40cm átmérőjű fás törzs, mely több mint 80 éve növekszik és virágzik minden évben egyre gazdagabban.

A japán juharoknak nagyon sok változata létezik. Méretük fajtától függően 1-2 m- től elérheti a 6-8 m-t is. Növekedési gyorsasága nem függ össze levélszínével, piros változatai között is van lassú és gyors növekedésű. Évente 30-60 cm -t növekszik. Egy vagy több törzsű díszfa, amit igen gyakran bonsaiként is nevelnek, a japánkertek meghatározó növénye. Jellegzetes ernyő formájú, légies koronája, mely gyakran szélesebb mint magasabb, de van csüngő habitusú, vagy oszlopos formájú is. Vékony, törékeny, akár fajta szerint színes vesszein tavasszal - változattól függően - szebbnél szebb, különféle formájú és színű hajtások jelennek meg.

Többféle rokon fajokkal találkozhatunk az áfonyák között. A fekete áfonya (V. myrtillus) hazánkban vadon és termesztve is előfordul. Feldolgozott, hamvas feketés bogyóit vadételek mellé kínálják. A piros termésű, kisebb termetű Vörös áfonyát (V. vitis-idaea) savanyúbb íze miatt nyersen ritkán fogyasztják. Hazánkban védett növény a kistermetű Tőzegáfonya (V. oxycoccos), melynek rokonát, az Amerikai tőzegáfonyát (V. macrocarpon) azonban telepítik. Ennek nagyüzemi betakarítása nem mindennapi, apró termése miatt. Az ültetvényt elárasztják vízzel, a vízfelszínre került terméseket hálóval gyűjtik össze.

Nagyon kevés gondozást igényel, mutatós, és ha elutazunk nyáron és nincs aki öntözze, mikor hazatérünk, akkor is virágokkal is fogad? Kevés ilyen növény létezik, köztük az egyik a Délvirág (Delosperma sp.) más nevén Kristályvirág vagy Napcsillag. Nevének jelentése: delosz vagyis világos, míg a sperma magot jelent. A kristályvirágfélék (Aizoaceae) családjába tartozó növény, melyet közel száz faj és sok száz fajta alkot.

Még javában kopasz a tavaszi kert, mikor egy még levelek nélküli bokorfa, óriási méretű bimbói megpattannak, előbújnak nagyméretű szirmai majd kinyílnak virágai. Ezt követően egyre több és több virágját bontja a növény, majd végül több száz darab nagyméretű nyílt virágaival egy óriási „rózsaszínű felhő” benyomását kelti. A lenyűgöző látványú rózsaszín Liliomfák (Magnolia sp.) népszerűsége töretlen napjainkban is. Sokan Tulipánfa (Liriodendron tulipifera) néven említik, mert a Liliomfa virágai igen hasonlítanak a tulipánra, azonban a két növény méretében és megjelenésében is merőben más.

Lombja vízesésszerű zuhatagként mutat nyáron. Tölcséres virágokat itthoni körülmények között nem hoz, azonban díszváltozatainak lombja rendkívül esztétikus megjelenésű. Leveleinek színe lehet világos limezöld, narancsospiros vagy feketés bordó. A szív alakú levélformák mellett szeldelt változatok is megjelentek. Optimális körülmények között gyors növekedésű. Kúszónövény, indaszerű ágai egy szezon alatt több métert is képesek fejlődni. Felakasztható, minél nagyobb méretű kaspókból vagy ládákból omlanak alá hajtásai legszebben. Indáin levelei sűrűn állnak, átláthatatlan falat képezve. Színes egynyári növényekkel párosítva is dekoratív. 

A Hortenzia egyike azon növényeknek, melyet szinte mindenki ismer. A nevével azonban egybeolvadt az is, hogy igényes növény. Tűző napon kényesebb, mint árnyékban, fontos a talaj Ph értéke (kémhatása) is, kétségtelen, hogy ezért figyelmesebb nevelést kíván. A közismert Kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) mellett még ma is sokkal kevésbé ismert egy másik változata, mely sokkal igénytelenebb, miközben látványában vetekedik számos más mutatós cserjével.

Amíg az évelő növények többsége lassan visszahúzódik a talajba, levelük sárgul, hullik, majd később már alig látszanak, hova is ültettük őket, addig jó pár évelő életerős, zöld levelekkel vág neki a télnek. Mi több, nem csak lombbal, hanem később a fagyos kertben, akár a hótakaró alól előtörő virágokkal. Ilyen igazi ”fagyálló virág” a Hunyor (Helleborus), mely hasonlóan a Pompás hóvirághoz (Galanthus elwesii), igen kemény hidegeket is elvisel virágzás közben.

Mikor elérkezik a tél vége, mire vágynánk a legjobban, mint friss, kora tavaszi ízekre. Ekkor, az első „földillatú”, hamisítatlan tavaszi napokon indul hajtásnak egy igazi vitaminbomba, a medvehagyma (Allium ursinum). Népies nevén vadfokhagyma, poroszhagyma vagy sajamás. A medvehagyma frissen ebben a pár kora tavaszi hétben szedhető és fogyasztható.

Sokféleképpen nevezik ezt az alacsony, tavasztól őszig dúsan virágzó, közkedvelt egynyári növényt. Leggyakoribb, legismertebb nevén Pistikének, mások törpe nebáncsvirágnak vagy vízifuksziának. Egy igen hasonló kinézetű, hazánkban szintén egynyáriként ültetett növényt is gyakran ugyanígy neveznek. Azonban két különböző növényről van szó, a Pistikével nem áll rokonságban, ez a Rózsás meténg.