Amíg az évelő növények többsége lassan visszahúzódik a talajba, levelük sárgul, hullik, majd később már alig látszanak, hova is ültettük őket, addig jó pár évelő életerős, zöld levelekkel vág neki a télnek. Mi több, nem csak lombbal, hanem később a fagyos kertben, akár a hótakaró alól előtörő virágokkal. Ilyen igazi ”fagyálló virág” a Hunyor (Helleborus), mely hasonlóan a Pompás hóvirághoz (Galanthus elwesii), igen kemény hidegeket is elvisel virágzás közben.
Ennek a védett növénynek hazánkban három faja található: a pirosló hunyor (Helleborus purpurascens), a kisvirágú hunyor (Helleborus dumetorum) és az illatos hunyor (Helleborus odorus). E növények itthon eltérő földrajzi tájakon találhatóak, alkalmazkodva a hely ökológiai körülményeihez. Különféle fajokként másképpen specializálódtak, hasonlóak, de mégis eltérő tulajdonságokkal, pl. virágszíneikben.
Fekete hunyor fehér virágokkal. Kertünkbe ültethetünk Fekete hunyort (H. niger), melynek virágai bókolóak és nevével ellentétben hófehérek, melyek tulajdonképpen nem szirmok, hanem csészelevelek. Különlegessége, hogy már igen korán és hónapokig virágzik, akár – az időjárástól függően – decembertől márciusig. Akkor, amikor igen kevés növény hozza virágait. Innen ered népi elnevezése a karácsonyi rózsa. Virágai később fehér színből zöldesrózsaszínre váltanak. Nevét a fekete színű gyöktörzséről kapta. 20-35cm-es, középmagas évelő. Leveleit télen megőrzi.
Helleborosnak nevezték az ógörögök a Keleti hunyort (Helleborus orientalis), innen származik a mai elnevezése. A Keleti hunyor szintén középmagas, árnyéktűrő évelő. Levelei örökzöldek. Enyhe teleken már decemberben kezdi virágzását. Virágai változatos színűek,a krémfehéren át a rózsaszínes, zöldes árnyalatokig. A (Helleborus x hybridus) esetében pedig a virágok színe igen változatos lehet: a vöröstől, a sárgán át a zöldig, illetve ezek mintázata is eltérő.
A hunyornak nemcsak virágai, hanem örökzöld levelei is különlegesek. Ölbefogottan összetett levél, mely bőrszerű, fényes sötétzöld, formája nem mindennapi. Áttelelt leveleit tavasszal, hajtásainak indulásakor váltja új levelekre. A Hunyor mérgező növény. A Pirosló hunyort, mérgező tulajdonsága ellenére, mint gyógynövényt is felhasználják, ma már csak az állaltgyógyászatban. A 16. században még az emberi gyógyászatban, a hosszú élet elixírjeként említik. Már az ókori görögök is ismerték, majd később szíverősítőként, malária, epilepszia, reuma, hisztéria és számos betegség kezelésére is használták. Virágainak nyugalmat hozó hatást tulajdonítottak. Napjainkban ismét terápiás előnyeit, illetve újfajta gyógyszeres felhasználási lehetőségeit kutatják. Egy új felfedezett anyaga az un. helletionin.
Különleges növény, különösebb gondozás nélkül. Nem kell sokat foglalkozni vele ahhoz, hogy hosszú évekig virágozzon kertünkben. Félárnyékos helyet keressünk számára. Talajban nem válogatós, de az állandóan nagyon nedves helyeket nem kedveli. Tavasszal - új leveleinek fejlődésével egyidejűleg - a régi leveleitől megtisztíthatjuk. Magról és tőosztással is szaporítható, azonban az anyanövény tulajdonságait tőosztással örökli. Hosszú életű, látványos, egyedi virágú és levelű évelő növény.
(A cikk a GERANDAHÁZAK Magazin 2020. decemberi - januári számában megjelent.)