Az egészéges gyümölcstermés gondos munkával jár. A közelmúltig, a kiskertekben egy gyümölcsfáról biztos nem jutott eszünkbe, hogy sok gondozást igényelne vagy permetezni kellene. A terebélyes lombú Közönséges dióról (Juglans regia). Mígnem, az elmúlt pár év nyarán, a fákról tömegesen hullani kezdett a zöld dió, így kertek tömegében abban az évben nem volt diótermés sem.
Mi változott meg, miért kell permetezni a diót? Az elmúlt évtizedekben, a nagyobb dió ültetvényekben eddig is - a kiskertekben ritkán - szakértelemmel, rendszeres növényvédelmet folytattak. Majd az elmúlt években változott a helyzet. Új kártevők jelentek meg, melyek megállíthatatlan sebességgel kezdtek terjedni az országban. A fertőzés mértékének növekedéséhez hozzájárult az egyre hektikusabb és tartósan enyhébb téli hőmérséklet is. Ez minél melegebb, a kártevőknek annál nagyobb esélyük van téli hónapok túlélésére és a tavaszi, ismételt nagyobb mértékű fertőzésre. Év közben az egyre melegebb aszályos vagy épp erősen csapadékos időszakok is befolyásolják a fa természetes védekező képességét és a betegségek terjedését is. A klíma átalakulása nagyban hozzájárul a dió esetében is a megváltozott növényvédelmi és gondozási idényekhez. Ezeket a hatásokat ellensúlyozza, a fa kondícióját növelő tápanyagutánpótlás, idős, beteg ágak eltávolítása, helyes időben- augusztus végétől szeptember végéig- végzett korona alakító metszések. Ezek eredményeképpen a fa jobban ellenáll a fellépő kór - és kártevők ellen. Továbbá fertőzés esetén a lehullott beteg leveleket és terméseket minél előbb gyűjtsük össze, ezzel is nagyban gyérítjük az újbóli fertőzést. Ezeket a gondozási munkákat egészíti ki, a termőhelyi adottságokhoz mért fajtaválasztás és a jól választott vegyszerrel, az időben végzett, megelőző növényvédelem.
A diót, méreteinél fogva, nem egyszerű feladat permetezni, különösen egy kiskertben. Olyan gépre van szükség, ami minél magasabban, lehetőségekhez képest, eléri a korona felsőbb részeit is. A diónak megközelítően ötven betegségét ismerjük, azonban ezek közül pár okoz nagyobb gondot.
Gomba vagy rovar fertőzés? Az elmúlt években az egyik legnagyobb gondot és pusztítást az Amerikából megjelenő nyugati dióburok - fúrólégy okozta. Júliustól szeptember végéig rajzik, a lárvák a dió zöld burkában rágnak, ez által a termés és héj feketedik, majd az utóbbi rászárad a termésre, ami korán lehullik. Bábja a talajban telel át, ez ellen hatásos a talajfelszín agroszövettel való takarása. A kártevő megjelenéséről jelzést ad a sárgás színű ragacsos színcsapda. Évenként akár többszöri rovarölő szeres védekezésre is szükség lehet ellene. Hasonló foltokkal és termés feketedéssel jár a dió Gnomóniás levél- és gyümölcsfoltossága. Ez a gombabetegség tavasszal támad. Spórái télen a fa hullott lombjában is áttelhetnek. Többször fertőz, így több gombaölőszeres permetezést kell végezni. És végezetül szintén egy dió károsító, a Xantomonaszos rügy -, levél - és termésfoltosság mely baktérium kórokozó. Mint nevében is van, mindent támad. Több tünete van, főképp leveleken és termésen vízenyős foltokat okoz, majd a héj rászárad a dióra, a bél feketedik. Virágzás környékén védekezhetünk ellene.
A diófa legfőképp „több” mint egy gyümölcsfa a kertben, amit terméséért tartunk. Több mint 150 évig is élhet. Sokszor nagyszüleink ültették nekünk, hogy később mi ápoljuk, gondozzuk és védjük tovább ezt a kertet öltöztető, hűs árnyékot adó, hatalmas fát.
(A cikk a GERENDAHÁZAK Magazin 2020. február - márciusi számában megjelent.)
