díszcserje

Vannak ízek, melyekhez emlékek kötődnek mindnyájunk életében. Az idő elteltével sajnos feledésbe merülnek a tradicionális, régen oly jól ismert, egyszerű, gyógyhatású és vitamindús gyümölcsök. Nagyszerű tulajdonságuk, hogy nem munkaigényes növények, gondozásuk pedig rendkívül egyszerű. Kertünkben a begyökeresedés után viszonylag szárazság és városi klímát is tűrő növények. Természetesen a gyakoribb öntözést és tápanyag utánpótlást  meghálálják, látványos fejlődésnek indulva. Az év különböző szakában virágjukkal, ehető termésükkel, őszi lombszínűkkel vagy akár télen vesszejükkel is díszítenek. Napos helyet kedvelnek, teljesen télállóak, és a Galagonya kivételével gyors növekedésűek.

Kertünk otthonunk folytatása a szabad ég alatt. Sokszor találkozhattunk ezzel a gondolattal. Így igaz! Örök érvényű és találó, mert a kert szerves része a háznak, a lakásnak. Mint ahogy otthonunkat folyamatosan csinosítgatjuk, úgy kertünket is gondos odafigyeléssel tehetjük az évek alatt kényelmesebbé és komfortosabbá. És mint ahány otthon annyiféle, úgy kertünk is hűen tükrözi ízlésünket és igényeinket.
 

A tekergő hajtások, a gigantikus méretű zöld falak és a virágtenger izgalmas mozgalmasságát nyújtják egyben. Változatos a futó-kúszó növényeknek világa. Sokoldalúak és számtalan felhasználási mód rejlik bennük! Vannak, melyek teljesen télálló évelő növények, egyesek egynyáriak és van jó pár kedvelt, mediterrán származású, ezért teleltetést igénylő fajta is. Főként virágaikkal vagy lombszínűkkel, de akár termésükkel is díszíthetnek.

Egy hajnalon aztán azt vesszük észre, hogy jólesik egy puha és meleg kardigán. A sok forró nappal és éjjel után a levegőben az ősz illata érződik. Még pár hűvös hajnal és máris egy egészen más képét kezdi mutatni a kert. A sok-sok zöldben észrevétlenül a sárga, a narancs, a piros és megannyi szín kavalkádjának foltjai jelennek meg.

A nyugalmi időszak előtt a lombhullató növények felkészülnek a télre. Ahogy az éjszakák egyre hűvösebbek, a nappalok pedig egyre rövidebbek lesznek, a levelekben lévő zöld színt adó klorofill helyett egyéb festékanyagok kezdenek lassan előtűnni. Ezek az anyagok adják ekkor a levelek számtalan színét. Megkezdődik a lomb színesedése, mely folyamathoz nélkülözhetetlen klímánk nagy hőmérséklet -különbsége is.

Sok szempont alapján dönthetünk. Kertünk mérete, fekvése és talajának minőségén túl fontos az is, milyen célt fog szolgálni. Napjainkban az újabb és újabb nemesítések célja sokszor az, hogy egy adott növényt - amelyet egy kisebb kertbe végső méreteinél fogva nem lehetne telepíteni - annak törpe változatával helyettesítsünk. Díszítő értéke egyenrangú az alapfajjal. Így ha kisebb a kertünk, akkor sem kell lemondanunk megálmodott elképzeléseinkről. Erre jó példa a lassúbb növekedésű Babérmeggyek (Prunus laurocerasus sp.) , Nyáriorgonák (Buddleja sp.), vagy a törpe örökzöldek számos változatai. Az árnyékos vagy napos fekvés is alapjaiban meghatározza a növényfajtát, ebben az esetben is rengeteg alternatíva lehetséges, melyek egymást kiválthatják. Átgondoltan érdemes növényeket választanunk, hisz sok évre előre döntünk.

Miért érdemes a latin nevet feljegyeznünk? Számos esetben ugyanazon növénynek többféle magyar neve is létezik. Sőt, ezek a magyar nevek tájegységenként, sőt településenként is változóak lehetnek. Míg az ország egyik felében piszkeként ismerik, addig a másikban köszmétének hívják a jól ismert egrest. Ezen elnevezések jó része ismert nem csak a kertészek, de a kertbarátok körében is. Azonban nagyon sok elnevezés nem épült be a köztudatba. Tehát a kertész a növénylistánkat böngészve segít, mit is válasszunk a kertünkbe, de sokszor pontosítania és találgatnia kell, mit is szeretnénk, mi volt az eredetileg elképzelt növény. A közismert Forsythiára gondol a legtöbb kertbarát, amikor Aranyesőt keres, de az említett magyar név egy másik növényt takar, míg a keresett növény helyes magyar neve az Aranyfa.
 

Sokszor felmerülő kérdés ez. A választ egyrészt a talaj pH értékében kell keresni. A Kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) sikeres nevelésének egyik kulcsa a talajigényükben keresendő.  A kerti hortenziák a savanyú talajokat kedvelik. De mit is jelent ez? A savanyú talajok pH értéke alacsonyabb kémhatású, 5.5pH érték alatti. Hazánkban a kerti talajok nagy részének azonban a pH értéke jellemzően magas, ezért a savanyú talajt kedvelő növényeknek a talaj kémhatását csökkenteni kell. Tehát ha magasabb pH értékű kertünk talaja - 5.5 és 6.5 pH érték közötti - idővel a kék virágok lila színűvé válnak vagy a kék és rózsaszín virágok keverten fordulnak majd elő. Ha a talaj pH értéke kisebb, mint 5.5 pH a virágok ismét kékek lesznek.

Egész évben, kora tavasztól késő őszig, rendkívül sok kisebb vagy nagyobb méretű hulladék gyűlik össze a kertünkben. Kora tavasszal a metszéseknek nekikezdve észrevétlen gyűlnek az ágak és gallyak. Majd később a rendszeres fűnyírások termelte fűkaszálékot szintén gyűjtenünk kell. Elnyílt virágok, gyomok, hullott gyümölcsök, zöldségek és sorolhatnám a zöld hulladékok sorát. Helyet keresünk a kertben, ahol gyűjthetjük,  majd bezsákolva elszállíttatjuk vagy elégetjük.  Égetés vagy szállítás helyett döntő többségük komposztálható.
 

A lombhullatóak kopasz ágai mellett az örökzöld növényeink színe is változni kezd. Thuja sövényünk élénkzöld lombjához szokott szemünknek feltűnik a barnászölddé váló színe. A gyepre kúszó arany borókák ágai rozsdaszínbe hajlanak, míg mások sötétzöldből lilás árnyalatba öltöznek. Sokunkat aggodalommal tölt el ez a színváltozás. Fertőzésre, betegségre gondolunk vagy talán arra, hogy a frissen telepített csemeték pusztulásnak indultak. Azonban az örökzöld növények lombjának téli színváltozása egy teljesen természetes folyamat.

A madarak etetésén túl kertünk kialakítása is nagyban hozzásegít ahhoz, hogy minél több madár otthont leljen benne. Sok kert kerül ma úgy kialakításra, hogy nagy része mozgalmas, szinte minden része bejárható. Gyakran nyírt formanövények és laza lombú koronát adó növények szegélyezik. Ezzel ellentétben a madárbarát kertekben érdemes kialakítani egy-két nyugalmas sarkot. Napjainkban sok a kisebb kert, ezért elegendő egy-egy zavartalan sarkot megvalósítani. Az ilyen – általunk is ritkán bejárt - háborítatlan helyek kedveltek a madarak számára.