A hasznosítható hulladékok szemétként való kezelése vagy elégetése helyett nagyszerű megoldást nyújt a komposztálás. Nem csak egy környezettudatos megoldásról beszélünk, költséghatékony is. A zöld hulladék a komposztálást követően újrahasznosítva visszakerül kertünk talajába.
Egész évben, kora tavasztól késő őszig, rendkívül sok kisebb vagy nagyobb méretű hulladék gyűlik össze a kertünkben. Kora tavasszal a metszéseknek nekikezdve észrevétlen gyűlnek az ágak és gallyak. Majd később a rendszeres fűnyírások termelte fűkaszálékot szintén gyűjtenünk kell. Elnyílt virágok, gyomok, hullott gyümölcsök, zöldségek és sorolhatnám a zöld hulladékok sorát. Helyet keresünk a kertben, ahol gyűjthetjük, majd bezsákolva elszállíttatjuk vagy elégetjük. Égetés vagy szállítás helyett döntő többségük komposztálható.
Az elsőként felmerülő kérdés, mit komposztálhatunk? Szinte a kertben összegyűlt összes zöld hulladékot. Lombot, virágokat, gyomokat, hullott gyümölcsöket és zöldségeket. A növényevő állatok ürülékét és a nem színes papírt is. A konyhában naponta keletkező gyümölcs - és zöldséghéj, tojáshéj, kávézacc sem kell, hogy szemét legyen, mind komposztálásra alkalmas hulladék. Sokszor kérdés, hogy a diólevél alkalmas –e komposztálásra? Mivel csírázás - és növekedésgátló anyagokat tartalmaz, ezért a szakirodalom kerülendőként említi. Ez igaz, azonban az eddigi felmérések szerint kis mennyiségben nem ártalmas. Önmagában is komposztálható, csak hosszabb idő alatt bomlanak le benne a káros anyagok. Kerüljük továbbá a beteg növényi részeket, vadgesztenye levelet, húsevő állatok ürülékét, vegyszereket, hamut és a tűlevelű fenyőfélék ágait is.
Miben is komposztáljunk? A saját készítésű komposztáló kertünk méretéhez és saját igényeinkhez jobban illeszkedik. Készíthetjük téglából és fából is. Ha fából készítünk komposztálót, ne puhafát használjunk és kerüljük a vegyszeres felületkezelést. Bár manapság többféle kész, fából és műanyagból készült tárolókból válogathatunk. Az átlagos méretű kertben a család számára elegendő egy 1m3 –es méretű. Elhelyezése akkor a legoptimálisabb, ha a kert félárnyékos helyére helyezzük. A komposztáló aljára – a jobb szellőzés érekében - gallyakat vagy fadarálékot érdemes tenni.
Hogy készítsünk a zöld hulladékból komposztot? A hulladékokat rétegezve helyezzük el egymáson és tartsuk nedvesen. Géppel vagy kézzel pár cm-es darabokra aprítsuk fel az anyagokat, mielőtt belekerülnének. Az arányokat is tartsuk szem előtt! Egynegyed rész zöld hulladékhoz (gyomok, fűnyesedék, virágok, héjak stb.) képest az ágak, gallyak aránya háromnegyed legyen. A rétegek közé földet is tehetünk és „komposztgyorsító” jelzővel ellátott termékek közül is válogathatunk, melyek a nevükkel azonosan segítik a komposztálás folyamatát. Ha idővel megtelik a tároló, akkor alaposan forgassuk meg komposzthalmunkat, majd pihentessük kb. 6 hetet. Ezt követően 6-8 hetente keverjük meg újra. Három hónap elteltével úgynevezett friss komposztunk lesz, ez már felhasználható a kertben, azonban növények telepítésére még nem alkalmas.
Mire használhatjuk kész komposztunkat? Közel egy év múlva - a többszöri keverések után - morzsalékos, sötét színű, tápanyagban gazdag, földszerű anyag keletkezik. Ez az érett komposzt. Tavasszal sekélyen bedolgozva a talajba, annak tápanyagtartalmát növeli. Rostálás után földdel keverve tökéletes virág - vagy zöldségpalántázására, növények telepítésre.
(A cikk a GERENDAHÁZAK Magazin 2015. Decemberi - Januári számában megjelent)
