Egy nyárvégi napsütéses délután kisétálunk a kertbe és a pergolán kacskaringósan tekeredő hajtásairól a mézédes zöld kis terméseket leszüreteljük. A mini kivi vagy más néven kínai egres (Actinidia arguta) hámozatlanul ehető termései mézédesek, épp beértek. Otthon a saját kertünkben történik mindez és talán pont ettől még édesebbek azok a kis termések.
Különlegesebbek, és ezért többségében igényesebbnek gondolhatjuk őket. Ezért talán még ritkábban látható a kertek többségében. Ezzel szemben pedig korán sem kényesek! Itthon is áttelelnek és bőven teremhetnek.
A nagy termésű kivi (Actinidia deliciosa) a közismert gyümölcs, szintén futónövény.
Hatalmas lombtömegének érdemes erőteljes támrendszert készíteni és mivel igen méretes növénnyé tud válni, ezért az ültetési távolságok is fontosak. A túl sűrűn, egymás mellé ültetett tövek lombjai elnyomják egymást és visszavetik a termés mennyiségét is.
Kúszva növekedő ágain ülő szőrős levelei kerekdedek és nagyméretűek. Igen gyors növekedésű, így pihenők árnyékolására is nagyszerűen felhasználható növény.
Déli hangulatot kölcsönöz megjelenése, így szép és különleges is egy kivivel futtatott, hűs árnyékot adó kis kertrész. Nem csak hangulatában déli, a számára kedvelt hely is a meleg, napos fekvés. Ugyanakkor a vizet- főleg száraz időszakokban- igényli a megfelelő fejlődéséhez, mely igény terület - és talajfüggő is egyben. Az évenkénti tápanyag - utánpótlással sokkal több termést fog hozni.
Két növény szükséges ahhoz, hogy termést hozzon. Kétlaki növény, így egyes példányokon vagy nő vagy hím virágok fejlődnek ezért mindkettő szükséges. Egy porzós egyed 5-6 termős egyedet is képes beporozni. Bár léteznek a kereskedelmi forgalomban öntermékeny fajtái, azonban a gyakorlati tapasztalatok alapján ezeknél a növényeknél nem vált be a hozzájuk fűzött remény. Vagy nem teremnek, vagy keveset teremnek.Fagytűrése megegyezik bármely hazánkban termő szőlő vagy egyéb más ismert gyümölcsfa tűrőképességével, mégis fagyérzékeny növényként épült be a köztudatba. A fiatal példányok pont annyira érzékenyek egy-egy igen hideg tél viszontagságaira, mint más közismert gyümölcs.
A kis termésű fajtájának levelei jóval kisebbek, gyengébb növekedésűek és teljesen télállóak! Szintén kétlaki növény, de napjainkban már van öntermékeny fajtája is pl. ’Issai’ mely önmagában, egyedül ültetve is bőven hoz termést.
Nagy előny napjainkban, mikor megannyi kártevő és kórokozó ellen permetezzük gyümölcsfáinkat, hogy a kivinek nincs sok betegsége. Így vegyszerrel alig kezelt gyümölcsöket ehetünk. A tapasztalatok alapján néhány rovar kártevő támadhatja meg. Ezentúl pedig gondozása is egyszerű. Erőteljesen burjánzó ágtömegét tavasszal ritkíthatjuk és alakíthatjuk metszéssel. Ez egyszerű feladat, azonban az erőteljes visszavágást, csonkolást kerüljük. Az idősebb, már termett vesszőket távolítsuk el és a fiatal vesszőket hagyjuk meg. Ezáltal teremni is fog és ifjul is a növény koronája.
Nagyon egészséges, igen magas C, B, K vitamin és antioxidáns tartalma miatt.
A Hurma (Diospyros kaki). Más néven Datolyaszilva, Kakiszilva, ahogy ismerhetjük. Egzotikus, nem mindennapi gyümölcs.
Évekkel ezelőtt egy cserszegtomaji kertben egy nagy fa árnyékában pihentem meg egy padon. Mikor felnéztem, nem hittem a szememnek, egy terebélyes, idős és életerős datolyaszilva árnyéka volt. A házigazda büszkén mesélte, hogy minden évben milyen bőven terem. Akkor még nehezebben volt beszerezhető és kevésbé volt ismert itthon ez a növény. Ma már van alkalmunk kipróbálni, mit is tud. Tavaly végre én is ültettem egyet, és aggódtam a kemény téli hidegek miatt. A kis csemetefa levelei szinte dupla akkorára nőttek kihajtás után. Látványosan erősödik és nő, kiállta a próbát! Igaz a védettebb, déli fekvésű helyeket kedveli, ahol több napsütést és meleget kap, de ha megtaláltuk neki a megfelelő területet, akkor sikerélményben lesz részünk. Az igazán kemény telek a fiatal példányokban tehetnek kárt.
Aki kóstolt már igazán érett, lédús datolyaszilvát, az tudja, milyen zamatos és édes gyümölcs. Ízvilága a kajszibarackhoz hasonlít, emellett igazán fűszeres és illatos, mézsárga színű hússal. Többségében a boltok polcain rekeszekben találkozunk vele és magasabb ára és ismertsége hiányában nem gyakran kerül tányérunkra. Kétségtelenül a vásárolt termések egy részének kemény állaga és fanyar íze elveheti a kedvét a gyümölcsök kedvelőinek attól, hogy megszeressék, mert zömmel még nem kellően éretten kerülnek piacra. Nyersen fogyasztva csak éretten finom. Készíthetünk belőle lekvárt, befőttet vagy szörpöt is. Mivel számos vitamin jelentős mértékben található meg benne, beltartalmi értékei ezért gyógynövénnyé is teszik egyben. Nagyméretű, bőrszerű, fényes zöld leveleivel mediterrán hangulatot áraszt, a termései pedig igazi kuriózumok még napjainkban is a kertekben. Sokáig a fán maradnak égő narancssárga – októbertől érő - bogyói az őszi, sokszor már kopasz ágakon, ezzel díszít is a kertben.
Egyeseket a szedés után tárolni kell, miközben megpuhulnak és édesek lesznek, és vannak, melyek már éretten szedhetőek a fáról. Megvannak a maga fajtái, mint minden más gyümölcsnek. A világos narancssárgától a sötét árnyalatokig terjed a lapított vagy éppen gömbölyded termés. Vannak, melyek öntermékenyek, így egy fa is elég az önbeporzásához, míg mások önmeddők, vagyis két egyed kell, hogy teremjen. Így egy részük magtalan, mások magos termést hoznak.
Kevésbé gondolnánk róla, de nem igényes fa. A jól begyökeresedett fácskák a szárazságot és a gyengébb talajokat is elviselik, persze a több termést a tápanyagdúsabb környezetben hozzák. Így gondozása sem bonyolult, sőt sokkal kevesebbet kell permetezni, mint számos közismert gyümölcsfát! Gömbölyded koronáját alakító metszéssel formálhatjuk.
Hazánkban a Kivihez hasonlóan a Hurma termesztése sem terjedt el, dacára annak, hogy éghajlatunk viszonyain is bőven teremnek. Mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy itthon léteznek ültetvények, melyek sikerrel működnek hosszú évek óta!
Egzotikus, nem mindennapi ízvilág otthon termelve!
(A cikk a GERENDAHÁZAK Magazin 2012. Augusztus-Szeptemberi számában megjelent)
