A kert kapui ismét megnyíltak előttünk!
Ilyenkor kelnek igazán életre a kertbarátok és - nem titkolom - a kertészek is.
Egyre több szín, tavaszi illat vesz körbe minket. Hazatérve egy fárasztó nap után ismét kiülhetünk a szabadba vagy - ami kifejezetten pihentető lehet - tehetünk-vehetünk a kertben esténként is. Előkerülnek a kerti szerszámok, helyükre kerülnek a jól megszokott tálak a teraszon, bennük pedig a sokszínű virágok egyre többen és többen lesznek. A hosszú tél után lassan életre kel a kert, miközben minket is egyre több pozítiv energiával tölt fel a tevékeny kerti munka.
Egynyári virágok nélkül elképzelhetetlen lenne a kert, a terasz.Tavasztól a fagyokig megállás nélkül ontják virágzuhatagukat a szivárvány minden színében. Színeik szemet gyönyörködtetőek és sok közülük illatos is.
Melegigényesek és fagyérzékenyek, így kiültetésük időpontjára figyelni kell. A lényeg az éjszakai fagyok előtt semmiképp ne tegyük ki őket. Egyesek átteleltethetőek, ilyen a Muskátli (Pelagonium sp.) vagy a Fukszia (Fuchsia sp.). Ültethetjük balkonládákba, virágtartókba, függő cserepekbe vagy a kerti virágágyásokba.
Ültetésük kétféleképpen történhet. Magról vagy palántáról. A magról vetett növények nevelését vagy kora tavasszal bent a melegben kezdjük el vagy április elejétől a kertben, helybe vetjük.
A vetéseket kelés után egyelni (pikírozni) kell, vagyis a sűrűn kibújt kis növénykék nem tudnak fejlődni, ezért megfelelő térállást kell biztosítani a növekedéshez.
Palánta vásárlásánál rögtön bimbós, fejlett a növény. Ez esetben nincs más hátra, mint az örömteli és rögtön látványos ültetés. Gyökerük ne sérüljön és se túl mélyre, se túl magasra ne telepítsük, csak a töve tetejéig. Én a palántát javasolnám, mert sok kedvelt egynyári magról történő szaporításához speciális körülmények kellenek és nagyobb sikerélménnyel lesz hamar, igen változatos, mutatós látványunk.
A választék óriási napjainkban. Így választásunk variációja is végtelen. Dönthetünk azonos színűek vagy magasságúak mellett, képezhetünk kontrasztot levél vagy virágméretek figyelembevételével, vagy ami talán a legszebb, ha színes, változatos kompozíciót alkotunk. Jól mutathat, ha az álló habitusú növény mellé csüngő formájúak is kerülnek, így dúsabb lesz az együttes. Egyes fajták nem virágjukkal, hanem levelük színével díszítenek. Ilyen pl. a közkedvelt Vörös lóhere (Oxalis sp.) vagy a Hamvas cipruska (Senecio cineraria), melyek jól illenek bármely szín mellé.
Bárhogy is döntünk, mindenképp vegyük figyelembe, hogy az egy ládába, tálba ültetett növények igényei hasonlóak legyenek. Egy napos helyet kedvelő, kevesebb öntözéssel beérő növény nem fogja jól érezni magát egy árnyékos, nyirkos talajú helyen.
Vízigényesek, ez nem csoda, hisz a legnagyobb forróságban is hónapokig ontják virágaikat. Szárazságtűrőbb a Bársonyvirág (Tagetes sp.), a Legyezővirág (Scaevola saligna) és a nagy túlélő, a Porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), de összeségében ügyeljünk a rendszeres és bő öntözésre. A felesleges víz könnyen távozzon az edényekből. Ha nyaralni megyünk, gondoskodjunk „pótkertészről”, aki lelkiismeretesen napi egyszer- kétszer megöntöz helyettünk. Égető, erős napsütésben kerüljük a lomb öntözését vagy tápoldatozását, mert leégéshez vezethet! A kiszáradás megelőzésére nagy segítségül szolgálhat, ha már az ültetésnél a növény gyökere alá vízmegtartó anyagot szórunk. Ez egy speciális készítmény, mely nagy mennyiségű vízet köt meg és hosszú ideig tárolja azt a növénynek.Hazánkban még sajnos nem terjedt el kellőképpen, pedig a kertészeti növénykultúrák számos területén - tehát más növények esetében is - sikeresen alkalmazható. Védelem lehet még a kiszáradás ellen, ha a talaj tetejét fedjük le dekorkövekkel vagy fenyőkéreggel, mely díszít is egyben.
Tápanyagigényük szintén magas, mely ezzel a virágpompával is összefügg.Mára kifejezetten egyes növények igényeit figyelembe véve készült tápoldatokból is választhatunk, pl. muskátli tápoldatot. A lényeg az összetevőkben rejlik és azok arányaiban, ezt tartsuk szem előtt. A kezdeti növekedést nitrogénnel, majd a virágzás serkentését magasabb kálium tartalmú készítménnyel segíthetjük elő, persze a hozzáadott mikroelemek (magnézium, vas stb.) mennyisége is fontos. Megéri a lehető legjobb minőség mellett dönteni. A tápoldatot - a készítménytől függő keverési arányban és gyakorisággal - általában hetente célszerű öntözővízbe keverve kijuttatni. A lombtrágyázás a másik kiváló megoldás. Ilyenkor a tápanyagokat a növények a lombjukon keresztül veszik fel. Ez is igen hatásos, ajánlom kipróbálni. Vagy készen bekevert pumpás kiszerelésű szerrel vagy az általunk kevert tápoldattal - egy kézi spray segítségével - permetezzük le a növényeket.
Végül, de nem utolsósorban az igények terén az egyik legfontosabb a minőségi virágföld. Ez esetben is a sikeres kertészkedés titka a minőségi alapanyagokban rejlik,amit ha tehetünk, csak kertészetekben szerezzünk be. Virágföldekből a választék óriási, és az árak nagyjából a minőséget is tükrözik. Kérjünk segítséget a döntéshez! Keverhetünk hozzá speciális, hosszúhatású műtrágyát, vagy ami jobb, természetes alapú tápanyagot, feldúsítva ezzel a földet. Gyakori probléma, hogy ha túl tőzeges, könnyű a föld, nagyon hamar kiszárad a növény, ami a pusztulásához vezet.
Az elvirágzott virágok, levelek eltávolítása időigényes munka ugyan, de fontos, mert befolyásolja a virágzás intenzitását is. Az egyik legismertebb pl. a Petunia (Petunia sp.) tisztításánál ne csak az elfonnyadt szirmot vegyük le, hanem a szárral együtt az egész elvirágzott virágot, ezzel megakadályozzuk, hogy magot érleljen, így többet fog virágozni. Vannak „öntisztító” növények is, többek közt a Lobélia (Lobelia erinus) és egyéb más apró virágú társai, de ez esetben is az elszáradt ágakat, leveleket érdemes eltávolítani.Esősebb nyarakon előfordulhat, hogy gombabetegségeket vagy rovarfertőzés tüneteit észleljük. Megfelelő növényvédőszert kizárólag szakember segítségével válasszunk!
Buja virágtengerben fürödhetünk, ha szerettel gondozgatjuk virágainkat, persze mindemellett a „gazda szeme is hizlalja” a kertet egész éven át!
(A cikk a Veranda Magazin 2011. Március - Áprilisi számában megjelent