ültetési idő

Meddig lehet ültetni? Ezt a fontos kérdést nagyon sokan teszik fel nekünk ősszel. Lehet már ültetni? kérdés pedig sokat hangzik el tavasszal.

A „még ültetésre alkalmas” vagy „már ültetésre alkalmas” időpont meghatározása nem naptári hónaphoz köthető, illetve nem ennek a függvénye! 

Mikor elérkezik az ősz - úgy mint mi, mikor felkészülünk a télre - a növények is készülnek a bennük végbemenő folyamatokkal a hidegekre. A hazánkban nem ritkán előforduló erős fagyok télen sok kihívást tudnak okozni a növényeknek is.

Kis odafigyeléssel segíthetünk nekik, hogy nagyobb károsodás nélkül vészeljék át ezt az időszakot és egészségesen gyarapodjanak évről évre.
Sok kerti feladat gyűlik össze ősz tájékán is. Ha ezekre ügyelünk, sok betegségtől és kártól óvjuk meg kertünket, és ismét örömünk lehet növényeinkben, mire beköszönt a tavasz.

A tavasz első virágait: a közkedvelt hóvirágot, tulipánt, nárciszt, jácintot és sok más gyönyörű hagymás növényt november végéig, december elejéig kell elültetnünk. A tavaszi hangulatot most lehet előkészíteni.

„Aranyba”hajlik a természet mikor körülöttünk bontják szirmaikat, így talán nevét is innen kaphatta. De bármi is legyen neve, eredete bizony mikor őszre vált naptárunk a sokszínű egynyári virágok megritkulni látszanak és felváltja őket az évszak mondhatnám csaknem egyeduralkodó virága, a Krizantém (Chrysanthemum sp.) .
Hazánkban generációkon átívelő hagyomány, ez időszak képének egy darabja.
Sokan sokféleképpen gondolkodnak róla, többségében a késő őszhöz vagy a hallottak napjához kötik. Más országokban viszont akár hétköznapra akár számos jeles alkalomra szolgál ajándékként, dekorációként. Napjainkban sokat változott e növénynek a megjelenése.

Régi idők kertjeinek éppúgy része volt, mint napjainkban. Az idő múlásával a sziklakert népszerűsége töretlen maradt, sőt egyre kedveltebb. A tájba simuló természetesség elveit követő megjelenési formák vezetnek általában a legnagyszerűbb megoldásokhoz. Ezek, mind a növények kiválasztása terén, mind a sziklakert formája, elhelyezése és a sziklák, kövek színeinek, formáinak megválasztása során is követendőek. Ugyanakkor napjainkban az oly gazdag  választék mellett egyre több és egyedibb elképzelés születik a sziklakertek megálmodása terén is.

Mikor, mit ültessünk? Szinte egész évben- kivéve télen – lehet bármit, ha az cserepes vagy földlabdás növény. Emellett azonban az évszakok kínálta eltérő választékot sem érdemes figyelmen kívül hagyni. Míg tavasszal az egynyári virágok tengernyi választékából válogathatunk és az akkor mutatós évelők pompáznak, ezeket akkor érdemes beszerezni. Majd a következő évszakokban megint más, virágzó évelőkből van nagy választék. Cserjéket, díszfákat és örökzöldeket is szintén bátran ültethetünk bármikor. Ha egynyári növényt választunk, a fagyokig választunk, mert ők addig élnek. De ha bármely évelőt választunk, cserjét, örökzöldet, díszfát, akkor alaposabb átgondolásra van szükség a kiválasztás során. Nézzük a várható méretét, igényeit, helyigényét is, mert sok évre tervezünk.

A kert és a rózsa. Egy elválaszthatatlan páros. Kevés kert van, melyben ne virulna pár tő színekkel és illatokkal teli rózsa. Mint régen nagyszüleink korában, ma is ugyanazt a hangulatot és érzést sugallja kertünkben. Hosszú múltra tekint vissza napjaink legnépszerűbb virága. Története több ezer évre nyúlik vissza. Árnyas kerti pihenő felett virágzuhatagként aláomló futó változata erőteljes növekedésű, több méteres hajtásaival. A teahibrid rózsák közel egy méteres, dús bokrú hajtásaikon nevelik illatos, nagy fejű virágaikat. A csoportba ültetett, egy száron több virágot hozó parkrózsák virágtömeget nyújtanak, míg a talajtakaró rózsák apró, de tömegesen nyíló virágos ágaikkal borítják be a talajt. Kiemelkedő virágkoronájával az egyik legdekoratívabb a törzses rózsa. Így több csoportba oszthatóak a rózsák tulajdonságaik szerint. Virágaiknak formája is az egyszerűtől a dús szirmú, szögletes rozettásig terjedhet.
 

Sok szempont alapján dönthetünk. Kertünk mérete, fekvése és talajának minőségén túl fontos az is, milyen célt fog szolgálni. Napjainkban az újabb és újabb nemesítések célja sokszor az, hogy egy adott növényt - amelyet egy kisebb kertbe végső méreteinél fogva nem lehetne telepíteni - annak törpe változatával helyettesítsünk. Díszítő értéke egyenrangú az alapfajjal. Így ha kisebb a kertünk, akkor sem kell lemondanunk megálmodott elképzeléseinkről. Erre jó példa a lassúbb növekedésű Babérmeggyek (Prunus laurocerasus sp.) , Nyáriorgonák (Buddleja sp.), vagy a törpe örökzöldek számos változatai. Az árnyékos vagy napos fekvés is alapjaiban meghatározza a növényfajtát, ebben az esetben is rengeteg alternatíva lehetséges, melyek egymást kiválthatják. Átgondoltan érdemes növényeket választanunk, hisz sok évre előre döntünk.

Sárga, zöld csíkos, fekete, rózsaszín, lucullus, tölteni való, oltott, koktél és óriás. Sorolhatnám még napjaink egyik legnépszerűbb növényének, a paradicsomnak legkülönbözőbb változatait, melyek évről évre egyre csak bővülnek.

Lehet kiskertünk, nagyobb teraszunk vagy akár egy apró balkonunk, paradicsomot egyaránt nevelhetünk. Növekvő népszerűségének ez is az egyik titka. Én sem vagyok ezzel másként, mikor már tavasszal várom az Édesapám nevelte palánták páratlan ízű terméseit. Sok kérdés merül fel nevelésével kapcsolatban. Nézzünk pár, gyakrabban felmerülőt ezek közül.

Ha nagyobb parkok virágágyásai mellett megyünk el, gyakran találkozhatunk egy tömegében mutatós, robosztus termetű évelővel. Magasságával, nagy méretű leveleivel, mutatós virágaival kitűnik az egynyári vagy évelő növény közül. Ez a látványos növény a Kánna (Canna indica), melyet kerti virágágyásban vagy nagyobb edényekben teraszon is nevelhetünk.

Minden tavasszal kihordjuk, majd a fagyok előtt ismét behordjuk, vagyis teleltetjük a növényt, „úgy mint a Leandert!” szoktuk mondani. A Leander (Nerium oleander) ma is a mediterrán növények csoportjának élenjáró képviselője, a legismertebb, leggyakrabban nevelt növény.