Pirítva, főzve, nyersen salátába és mártásba keverve, savanyítva, rántva, mártásba, pirítósra dörzsölve, lekvárnak, vagy egyszerűen csak vékonyra karikázva egy szendvicsre. Kevés olyan zöldség van, amit ilyen sokoldalúan használunk fel és mely szinte nélkülözhetetlen a hazai konyha ízvilágában, mint a hagyma (Allium sp.). Emellett nem elhanyagolandó, hogy az egyik legegészségesebb zöldségféle.
Ha olyan zöldségekkel szeretnénk próbálkozni, melyek nevelése könnyű és biztos a siker, akkor hagymát ne hagyjuk ki. Sokféle hagymával próbálkozhatunk, attól is függően, mennyi helyünk van erre. Ültethetünk a konyhakertben, de kisebb ládák vagy cserepek is tökéletesek a célnak.
A hagymák listája hosszú: vörös-, lila-, gyöngy-, sonka-, póré-, medve-, fokhagyma, snidling. Az utóbbi népszerűsége töretlen, cserépben előnevelt dús csokrokban. Az egyik legkedveltebb azonban az újhagyma. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt években megjelentek a kertészetek polcain a lapos kis tálcákban nevelt, sorokban kibújó újhagymák. Sikerük kétségtelenül abban rejlik, hogy magunk húzhatjuk ki otthon őket a konyhakert hangulatú kertből vagy teraszról. Mindegy milyen változatban is kínálják, a lényeg a felhasználáskori frissességük. És természetesen a magunk által nevelt termésnek mindig sokkal jobb az íze, legyen az bármi is.
Az újhagyma termesztésének kétféleképpen állhatunk neki. Válogathatunk különféle magok közül vagy dughagymát választunk. Sokféle fajta áll rendelkezésre, melyek hidegtűrése eltérő. Bármelyiket is választjuk, ősszel és tavasszal is földbe kerülhetnek. Tavasszal, ha minél előbb ültetjük, annál előbb indul hajtásnak. A talaj előkészítése, tápanyaggal való feltöltése ebben az esetben is fontos. A magvetéssel aprólékosabb a munka, magja igen kicsi, ezért 2 cm földdel fedjük le. A csirázáshoz illetve hajtáshoz szüksége van nedvességre, ezért ne hagyjuk kiszáradni.
A fényes, kemény és egészséges kis dughagymák ültetése haladós és jó elfoglaltság a kertben. Hasznos, ha erre a célra van ültetőfánk, de bármi megteszi, amivel kb 4-5 cm mély lyukakat tudunk szúrni a talajba, egymástól szintén ugyanennyi távolságra. A sorok között hagyjunk 50-60 cm helyet a kényelmes gondozásnak. Pár hét múlva, ha elérkezik a meleg, a hajtásnak indult dughagymákból zöldellő újhagymáink lesznek. Ha szeretnénk tovább is nevelni, akkor egyeljük ki a sorokat, vagyis ahol sűrű, ott ritkítsuk. Így fogyaszthatjuk az újhagymát, de a tovább nevelt hagymáknak is elegendő helyet adunk, melyek fejlődnek és növekednek. Nyár végére - ősz elejére erőteljes lombozata sárgulni és dőlni kezd, ez jelzi, hogy ültetvényünk beért. A levelében lévő tápanyagok visszahúzódnak a hagymába. Ekkor száraz időben egy ásóval óvatosan forgassuk ki a talajból, tisztítsuk meg és szellős, száraz helyen tárolhatjuk tovább a saját termést.
A szigorú sorokban, kis gödrökbe ültetett dughagymák vagy hagymamagok már ősszel a talajba kerülhetnek. Ez esetben nem kell aggódnunk a hideg miatt. Még akkor sem, ha az enyhe tél miatt hajtásnak indulnának. A hagyma hidegtűrése nagyon jó, a – 10C alatti hőmérsékleteket is elviseli. Az ősz utolsó pillanatában én is elültettem pár tucat dughagymát a kertben. Már csak pár hét és várom a zöldellő sorokban kelő, friss és roppanó újhagymákat.
(A cikk a GERENDAHÁZAK Magazin 2019. Február - Márciusi számában megjelent)
