napos helyre

A kert és a rózsa. Egy elválaszthatatlan páros. Kevés kert van, melyben ne virulna pár tő színekkel és illatokkal teli rózsa. Mint régen nagyszüleink korában, ma is ugyanazt a hangulatot és érzést sugallja kertünkben. Hosszú múltra tekint vissza napjaink legnépszerűbb virága. Története több ezer évre nyúlik vissza. Árnyas kerti pihenő felett virágzuhatagként aláomló futó változata erőteljes növekedésű, több méteres hajtásaival. A teahibrid rózsák közel egy méteres, dús bokrú hajtásaikon nevelik illatos, nagy fejű virágaikat. A csoportba ültetett, egy száron több virágot hozó parkrózsák virágtömeget nyújtanak, míg a talajtakaró rózsák apró, de tömegesen nyíló virágos ágaikkal borítják be a talajt. Kiemelkedő virágkoronájával az egyik legdekoratívabb a törzses rózsa. Így több csoportba oszthatóak a rózsák tulajdonságaik szerint. Virágaiknak formája is az egyszerűtől a dús szirmú, szögletes rozettásig terjedhet.
 

Az egészségesebb táplálkozás felé fordulnak napjaink igényei. Ez a növény a tudatos táplálkozás egy természetes édesítőszer megoldása. Antihiperglikémiás tulajdonságának köszönhetően - melyet tanulmányok támasztanak alá - fogyasztása a vércukorszintet nem emeli meg, sőt megfelelő szinten tartja. Legfőbb sikere ebben rejlik. Cukorbetegek is fogyaszthatják. Segíti a fogyást, normalizálja az anyagcserét, fogyasztásával az elhízás veszélye csökken. Gyulladásgátló és májvédő, továbbá vízhajtó és immunrendszerünkre is jótékony hatású. A magas vérnyomást csökkenti és normál szinten tartja. Nem csak táplálék - kiegészítőként találkozhatunk vele, a kozmetikai ipar is felhasználja bőrregeneráló és sebgyógyító hatása miatt.

Könnyen tarható, hálás növények. Nevelésük nem bonyolult, különleges gondozást nem igényelnek és hosszú életűek. Nagyrészt igen fényigényesek. Többségük évelő növény, mely minden év tavaszán kihajt, majd télen lombozatuk lefagy, de a következő évben újra hajtanak. Többségük nedves és tápanyagdús talajt kedvel, de vannak, melyek kifejezetten szárazabb körülmények között is életerősen fejlődnek.
Önállóan, szoliterként  ültetve, vagy csoportba, évelő ágyakba, más növényekkel társítva is mutatósak. A kisebb méretűek teraszokon cserepekben, edényekben is nevelhetőek. A késő nyárra kifejlődő virágzatuk akár télen is díszíthet. A robosztustól az alacsony növekedésű, a már-már talajtakaró méretig választhatóak. Növekedésük sorrendje alapján haladva ragadok ki pár díszfüvet a hosszú sorból.

Egy évszak, mikor tervezgetünk, készülünk és várjuk a tavaszt. Mikor - mi tagadás, én is - az első föld illatú napot várom. Amíg ez el nem jön, a kert ekkor is odafigyelést és számos gondozást igényel.

Friss petrezselyem télen. Mielőtt jönnek a keményebb éjszakai fagyok, vastag, fényáteresztő geotextiliával borítsuk be veteményesünket. A takarás alól akár egész télen szedhetünk fűszereket. Ládákban, teraszon nevelt fűszerek esetében szintén működik ez a megoldás. December az utolsó pillanat a tavaszi hagymások elültetésére, ha a talaj is engedi még és nappal fagymentes az időjárás. Ahhoz, hogy tavasszal ezek a hagymás növények virágba boruljanak, szükségük van a téli hónapok hideghatására. Csoportosan, műanyag ültető kosarakba érdemes rakni őket, mert később az elvirágzás után ezek a kosarak megkönnyítik a felszedésüket a földből.

Ha minden évben meg szeretnénk újítani a látványt és kedvünk van más és más növényeket kipróbálni, akkor erre az egynyári növények a tökéletes választás. Igaz sok gondozást igényelnek és késő ősszel elfagynak,  így minden évben pótolni kell őket, de tavasztól a fagyokig folyamatosan ontják virágaikat. Télen ezeket helyettesíthetjük az évszaknak megfelelő növényekkel, majd tavasszal ismét egynyáriakkal cserélhetjük le őket. A helyes növényválasztás is azt segíti, hogy szépen fejlődhessenek. Egy árnyékot tűrő növény napos helyen kiéghet, míg a napot kedvelők kevésbé megvilágított helyen lassabban fejlődnek és sokkal kevesebb virágot fognak hozni.

Sárga, zöld csíkos, fekete, rózsaszín, lucullus, tölteni való, oltott, koktél és óriás. Sorolhatnám még napjaink egyik legnépszerűbb növényének, a paradicsomnak legkülönbözőbb változatait, melyek évről évre egyre csak bővülnek.

Lehet kiskertünk, nagyobb teraszunk vagy akár egy apró balkonunk, paradicsomot egyaránt nevelhetünk. Növekvő népszerűségének ez is az egyik titka. Én sem vagyok ezzel másként, mikor már tavasszal várom az Édesapám nevelte palánták páratlan ízű terméseit. Sok kérdés merül fel nevelésével kapcsolatban. Nézzünk pár, gyakrabban felmerülőt ezek közül.

Citrom, narancs, kumquat, mandarin. Citrusfélék egyre bővülő skálája melyek egyre népszerűbbek az elmúlt években. Ízletes terméseiknek, illatos virágaiknak és dekoratív megjelenésüknek is köszönhető mindez.

Nevelésük azonban odafigyelést igényel. Az évek múlásával - mint minden edényben nevelt növényt - időközönként át kell ültetni nagyobb edénybe. A talaj tápanyagtartalma csökken, a növény gyökereinek a rendelkezésre álló földmennyiség kevés lesz. Az egyre terebélyesebb növényt pedig az első hidegek előtt fagymentes helyre kell vinni, vagyis teleltetnünk kell. Ez sok esetben okoz problémát, mert kevés olyan optimális körülményekkel rendelkező hely van, ahol hónapokon keresztül alacsony hőmérséklet mellett, igen világos helyen tudjuk tartani a növényt, míg el nem jön ismét a tavasz. Mindezért a „költöztetésért” persze kárpótol minket a saját nevelésű termés.

A bogyós gyümölcsök fogyasztásának jótékony hatásairól és egészségmegőrző szerepéről hosszú évek óta folyamatosan olvashatunk. Egyre több kertben és teraszon ültetnek málnát, szamócát, ribiszkét, áfonyát és számos más gyümölcsöt. Az ismert fajokon kívül az elmúlt években jelentek meg ismét és váltak egyre népszerűbbé a mondhatnám feledésbe merült bogyósok, mint a kökény és a galagonya. Velük együtt jelent meg egyre bővülő választékban az Észak - Amerikából származó Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) is.

Növényeink kihajtásának ütemében alapvető eltérések figyelhetők meg. Igen korán, tél végén indulnak hajtásnak és bimbóznak hagymás növényeink és számos alacsony évelő. A későn kihajtó, még kopasz koronájú fák alatt kellő mennyiségű fényt kapnak. A fa késői kihajtása elegendő időt ad arra, hogy virágozzanak, majd magot, hagymát, gumót neveljenek és mire a korona lombba borul, alatta ezek a növények már visszahúzódjanak. Ilyen késői kihajtású fák alá ültethetünk tavaszi színkavalkádot, mely elsőként fog virágozni.

Orgonát nevelni sikerélmény. Egy-egy kemény tél után, mikor tavasszal sétálunk a cserjék között, látjuk, hogy az Orgonák erőtől duzzadó rügyei látványosan készülnek a kihajtásra. Ágaik nem fagynak vissza, minden évben biztonsággal kihajtanak. Akinek volt már a kertjében idős orgonabokor, az tapasztalhatta, hogy az évek alatt nem csak dúsul és magasodik a cserje, hanem a tövétől távolabb a föld alól is sűrűn törnek elő sarjhajtásai. Ez egy idő után problémát is okozhat, mikor már olyan helyeken is kitörnek a földből a növény hajtásai - gyepben vagy virágágyásban - ahol már nem szeretnénk. Mind a fának nevelt, mind a bokor jellegű Orgona esetében is előfordulhat ez.