félárnyéki növény

Kevesen tudják, hogy könnyen a mediterrán növények könnyen kezelhetőek otthon, csupán pár, de annál inkább fontos dolgot kell megismernünk róluk, így sok örömünk és sikerélményünk lesz tartásukban. A legfontosabb tudnivaló, hogy az itthoni teleket nem bírják, ezért teleltetni kell őket. Ez nem több, mint, hogy a  fagyok előtt be kell vinni őket 8-15C-os világos helyre, és sokkal kevesebbet öntözve, ily módon tavaszig kitelelnek.
Majd a hidegek elmúltával, az első tavaszi napokban eleinte félárnyékba, majd végleges helyükre a kertbe, teraszra tegyük ki. Metszéssel nemcsak dúsabbá varázsolhatjuk őket, de ezzel virágzásra is serkentjük. A Murvafürt (Bougainvillea glabra) elvirágzott virágfürtjeit vágjuk le, így új hajtásokat fog hozni, ha pedig nem akar virágozni, akkor 3-4 hétig csak annyi vizet adjunk neki, hogy a levelei ne száradjanak el, lankadni fog, majd megjelennek a bimbók. Ezután lehet öntözni, és tápoldatozni, amit meghálál. Lakásunk fényes szobájában pedig télen is virágzik!

A víz. Üdítően és egyben megnyugtatóan hat mindnyájunkra. Különleges, nem mindennapi látványt nyújt. És bár sokan vagyunk úgy, hogy vágyunk rá, de kert vagy hely hiányában nincs lehetőségünk mindezt kialakítani és élvezni. Dézsatóval lehet nekünk is saját kis vízi oázisunk!

Vannak ízek, melyekhez emlékek kötődnek mindnyájunk életében. Az idő elteltével sajnos feledésbe merülnek a tradicionális, régen oly jól ismert, egyszerű, gyógyhatású és vitamindús gyümölcsök. Nagyszerű tulajdonságuk, hogy nem munkaigényes növények, gondozásuk pedig rendkívül egyszerű. Kertünkben a begyökeresedés után viszonylag szárazság és városi klímát is tűrő növények. Természetesen a gyakoribb öntözést és tápanyag utánpótlást  meghálálják, látványos fejlődésnek indulva. Az év különböző szakában virágjukkal, ehető termésükkel, őszi lombszínűkkel vagy akár télen vesszejükkel is díszítenek. Napos helyet kedvelnek, teljesen télállóak, és a Galagonya kivételével gyors növekedésűek.

Tarkabarka világ. Sokszor nem is gondolnánk, hogy fűszernövényekkel állunk szemben, olyannyira díszesek. A jól ismert fűszerek más és más színű, új köntösbe bujtatva újra felfedezhetővé válnak.

A fűszernövények divatja is sokat változott mára, hisz más és más korszakokban – úgy mint mindenben - a növények iránti igény is folyamatosan változik. Mint a dísznövények terén, a fűszernövények világában is megjelentek a színes, tarka lombú újdonságok, melyek napjainkra egyre nagyobb változatossággal sokasodnak. Bordó és sárga levelűek, fehér és rózsaszín tarkák pazar színjátéka vegyül egybe. Sőt vannak, melyek megmaradt lombjuk színét télen változtatják, majd a tavaszi kihajtással eredeti pompájukhoz térnek vissza. Egyszóval, ha egy ilyen színgazdag összeállításra tekintünk, az vetekszik bármely kerti dísznövénnyel.

A kert, a kertészkedés több szempontból nézve is az egyik legkézenfekvőbb egészségmegőrző tevékenység. A szabadban töltött idő, a friss levegő, nem csak energiával tölti fel az embert, de a napjainkra gyakran jellemző mozgásszegény életmód ellensúlyozására is megoldást nyújt. Másrészt pozitív pszihikális és mentális hatással van ránk.

Könnyen tarható, hálás növények. Nevelésük nem bonyolult, különleges gondozást nem igényelnek és hosszú életűek. Nagyrészt igen fényigényesek. Többségük évelő növény, mely minden év tavaszán kihajt, majd télen lombozatuk lefagy, de a következő évben újra hajtanak. Többségük nedves és tápanyagdús talajt kedvel, de vannak, melyek kifejezetten szárazabb körülmények között is életerősen fejlődnek.
Önállóan, szoliterként  ültetve, vagy csoportba, évelő ágyakba, más növényekkel társítva is mutatósak. A kisebb méretűek teraszokon cserepekben, edényekben is nevelhetőek. A késő nyárra kifejlődő virágzatuk akár télen is díszíthet. A robosztustól az alacsony növekedésű, a már-már talajtakaró méretig választhatóak. Növekedésük sorrendje alapján haladva ragadok ki pár díszfüvet a hosszú sorból.

Miért érdemes a latin nevet feljegyeznünk? Számos esetben ugyanazon növénynek többféle magyar neve is létezik. Sőt, ezek a magyar nevek tájegységenként, sőt településenként is változóak lehetnek. Míg az ország egyik felében piszkeként ismerik, addig a másikban köszmétének hívják a jól ismert egrest. Ezen elnevezések jó része ismert nem csak a kertészek, de a kertbarátok körében is. Azonban nagyon sok elnevezés nem épült be a köztudatba. Tehát a kertész a növénylistánkat böngészve segít, mit is válasszunk a kertünkbe, de sokszor pontosítania és találgatnia kell, mit is szeretnénk, mi volt az eredetileg elképzelt növény. A közismert Forsythiára gondol a legtöbb kertbarát, amikor Aranyesőt keres, de az említett magyar név egy másik növényt takar, míg a keresett növény helyes magyar neve az Aranyfa.
 

Sokszor felmerülő kérdés ez. A választ egyrészt a talaj pH értékében kell keresni. A Kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) sikeres nevelésének egyik kulcsa a talajigényükben keresendő.  A kerti hortenziák a savanyú talajokat kedvelik. De mit is jelent ez? A savanyú talajok pH értéke alacsonyabb kémhatású, 5.5pH érték alatti. Hazánkban a kerti talajok nagy részének azonban a pH értéke jellemzően magas, ezért a savanyú talajt kedvelő növényeknek a talaj kémhatását csökkenteni kell. Tehát ha magasabb pH értékű kertünk talaja - 5.5 és 6.5 pH érték közötti - idővel a kék virágok lila színűvé válnak vagy a kék és rózsaszín virágok keverten fordulnak majd elő. Ha a talaj pH értéke kisebb, mint 5.5 pH a virágok ismét kékek lesznek.

Orgonát nevelni sikerélmény. Egy-egy kemény tél után, mikor tavasszal sétálunk a cserjék között, látjuk, hogy az Orgonák erőtől duzzadó rügyei látványosan készülnek a kihajtásra. Ágaik nem fagynak vissza, minden évben biztonsággal kihajtanak. Akinek volt már a kertjében idős orgonabokor, az tapasztalhatta, hogy az évek alatt nem csak dúsul és magasodik a cserje, hanem a tövétől távolabb a föld alól is sűrűn törnek elő sarjhajtásai. Ez egy idő után problémát is okozhat, mikor már olyan helyeken is kitörnek a földből a növény hajtásai - gyepben vagy virágágyásban - ahol már nem szeretnénk. Mind a fának nevelt, mind a bokor jellegű Orgona esetében is előfordulhat ez.     

A növények egymásra pozitív és negatív hatással is lehetnek.  Ez az allelopátia, melynek lényege, hogy egy növény egy másik növény életfolyamatait befolyásolhatja.  Segítheti vagy gátolhatja csírázást vagy növekedését. Ezt a befolyásolás szerves vegyületeket kibocsátásával történik. Ez lehet párolgással, levelekből vagy gyökerekből való kimosódással. Szembetűnő például, hogy a terebélyes diófák közelében szinte alig marad meg pár növény, alatta a gyep is igen ritkás. A fa negatív hatással van az őt körbevevő növényekre. A dió juglont nevű anyagot tartalmaz, mely más növények csírázását, növekedését gátolja. Ez az anyag a fa minden élő részében, így gyökereiben is megtalálható. Mivel lombja is tartalmazza ezért érdemes azt összegyűjteni. A diófa közelébe nem célszerű más növényeket telepítenünk.