cserjék ültetése

Meddig lehet ültetni? Ezt a fontos kérdést nagyon sokan teszik fel nekünk ősszel. Lehet már ültetni? kérdés pedig sokat hangzik el tavasszal.

A „még ültetésre alkalmas” vagy „már ültetésre alkalmas” időpont meghatározása nem naptári hónaphoz köthető, illetve nem ennek a függvénye! 

Sok szempont alapján dönthetünk. Kertünk mérete, fekvése és talajának minőségén túl fontos az is, milyen célt fog szolgálni. Napjainkban az újabb és újabb nemesítések célja sokszor az, hogy egy adott növényt - amelyet egy kisebb kertbe végső méreteinél fogva nem lehetne telepíteni - annak törpe változatával helyettesítsünk. Díszítő értéke egyenrangú az alapfajjal. Így ha kisebb a kertünk, akkor sem kell lemondanunk megálmodott elképzeléseinkről. Erre jó példa a lassúbb növekedésű Babérmeggyek (Prunus laurocerasus sp.) , Nyáriorgonák (Buddleja sp.), vagy a törpe örökzöldek számos változatai. Az árnyékos vagy napos fekvés is alapjaiban meghatározza a növényfajtát, ebben az esetben is rengeteg alternatíva lehetséges, melyek egymást kiválthatják. Átgondoltan érdemes növényeket választanunk, hisz sok évre előre döntünk.

Pár héttel ezelőtt ismerőseim arra kértek, nézzek meg pár fotót. Újonnan vásárolt szép kis házuk és annak kertje állt a képeken. Látszott, hogy korábbi tulajdonosuk gondosan ápolta. Azonban a kert évek óta magára maradt, a rendszeres ápolás hiányában elvadult. Egyes növények burjánzani kezdtek, fékezhetetlennek tűntek. Az olykor méteres fűből szép és válogatott növények bukkantak elő. Jó pár olyan idős növény is látszott, mely gyönyörűen díszlett. Lesz ebből még kert? – kérdezték ismerőseim kétségbeeséssel hangjukban.

Sokszor felmerülő kérdés ez. A választ egyrészt a talaj pH értékében kell keresni. A Kerti hortenziák (Hydrangea macrophylla) sikeres nevelésének egyik kulcsa a talajigényükben keresendő.  A kerti hortenziák a savanyú talajokat kedvelik. De mit is jelent ez? A savanyú talajok pH értéke alacsonyabb kémhatású, 5.5pH érték alatti. Hazánkban a kerti talajok nagy részének azonban a pH értéke jellemzően magas, ezért a savanyú talajt kedvelő növényeknek a talaj kémhatását csökkenteni kell. Tehát ha magasabb pH értékű kertünk talaja - 5.5 és 6.5 pH érték közötti - idővel a kék virágok lila színűvé válnak vagy a kék és rózsaszín virágok keverten fordulnak majd elő. Ha a talaj pH értéke kisebb, mint 5.5 pH a virágok ismét kékek lesznek.

A bogyós gyümölcsök fogyasztásának jótékony hatásairól és egészségmegőrző szerepéről hosszú évek óta folyamatosan olvashatunk. Egyre több kertben és teraszon ültetnek málnát, szamócát, ribiszkét, áfonyát és számos más gyümölcsöt. Az ismert fajokon kívül az elmúlt években jelentek meg ismét és váltak egyre népszerűbbé a mondhatnám feledésbe merült bogyósok, mint a kökény és a galagonya. Velük együtt jelent meg egyre bővülő választékban az Észak - Amerikából származó Fekete berkenye (Aronia melanocarpa) is.

A madarak etetésén túl kertünk kialakítása is nagyban hozzásegít ahhoz, hogy minél több madár otthont leljen benne. Sok kert kerül ma úgy kialakításra, hogy nagy része mozgalmas, szinte minden része bejárható. Gyakran nyírt formanövények és laza lombú koronát adó növények szegélyezik. Ezzel ellentétben a madárbarát kertekben érdemes kialakítani egy-két nyugalmas sarkot. Napjainkban sok a kisebb kert, ezért elegendő egy-egy zavartalan sarkot megvalósítani. Az ilyen – általunk is ritkán bejárt - háborítatlan helyek kedveltek a madarak számára.

Orgonát nevelni sikerélmény. Egy-egy kemény tél után, mikor tavasszal sétálunk a cserjék között, látjuk, hogy az Orgonák erőtől duzzadó rügyei látványosan készülnek a kihajtásra. Ágaik nem fagynak vissza, minden évben biztonsággal kihajtanak. Akinek volt már a kertjében idős orgonabokor, az tapasztalhatta, hogy az évek alatt nem csak dúsul és magasodik a cserje, hanem a tövétől távolabb a föld alól is sűrűn törnek elő sarjhajtásai. Ez egy idő után problémát is okozhat, mikor már olyan helyeken is kitörnek a földből a növény hajtásai - gyepben vagy virágágyásban - ahol már nem szeretnénk. Mind a fának nevelt, mind a bokor jellegű Orgona esetében is előfordulhat ez.     

Közel 100 évvel ezelőtt telepítették az első Közönséges levendula (Lavandula officinalis) töveket Tihany domboldalába. A Tihanyi - félsziget speciális éghajlati adottságainak köszönhetően a tövek szépen fejlődtek, majd a betakarított virágaik magas illóolajat is tartalmaztak. Napjainkban is sikeresen folyik itt a levendulatermesztés, a tihanyi őslevendulás 50 éves tövei ontják virágaikat. Évente fesztivált is rendeznek e növény tiszteletére.

A Somról (Cornus sp.) döntően ízletes termése és annak felhasználása jut eszünkbe. Hosszú évekig azonban a Som, mint díszcserje, megközelítőleg egy fehér vagy sárga, tarka levéllel díszítő fajtában merült ki. Az elmúlt években lassan itthon is feltűntek a látványos, nagyvirágú somok, melyeknek tulajdonképpen nem is a virágait csodáljuk, hanem az azt körbeölelő murvaleveleit.

Minden évben eljön az idő májusban, mikor szomszédunk kertjének bejárata kékeslilás virágfelhőbe borul. Csodaszép látványt nyújt  az utat közel 30m hosszan övező, 3-4 m magas, sok száz fürtből álló virágfal. Mindez egyetlen egy tőből növekvő és sok száz ágból álló, virágzó Kínai lilaakác (Wisteria sinensis) . A növény töve mára fákat megszégyenítő, 30-40cm átmérőjű fás törzs, mely több mint 80 éve növekszik és virágzik minden évben egyre gazdagabban.