Leírás
Alak, megjelenés: Afrikában őshonos, leveleinek szoros egymásra borulásával vastag áltörzset kialakító lágyszárú évelő növény
Magasság: 2-3 m
Levél: Nagy méretű, széles tojásdad, épszélű, vörös színű, a többi banánhoz viszonyítva rövid nyéllel rendelkezik. Rövidsége eredeti élőhelyén szélállóvá, stabillá, szobai körülmények között könnyen kezelhetővé teszi.
Virág: a növény életében csak egyszer virágzik, nagy rózsaszín fellevelek borítják, virágzás után a növény elpusztul
Termés: nem ehető
Igény: Fényigényes. Meleg, világos és szélvédett helyen érzi jól magát. Pára és vízigényes, különösen a nyári időszakban. Jó vízáteresztésű, kissé savanyú, tápanyagban gazdag talajt kedvel. Nyáron a szabadban érdemes tartani, árnyékos, tűző naptól védett helyen dézsában vagy akár kiültetve is. Fagyérzékeny. Teleltetéséhez a 8-10 fok az ideális, fűtőtesttől távol, visszafogott öntözéssel.
A különféle mediterrán növények igénye eltér egymástól.
Egyes növények, melyek meleg klímájú helyekről származnak, télállóak, vagyis idősebb korukban, akár mínusz 12- 15 fokos hideget is elviselnek. Védett fekvésben eredményesen kiültethetőek.
Más melegkedvelő mediterrán növények egy része fagytűrő, vagyis déli, napos, védett helyre kiültetve, alapos takarással áttelelnek, mínusz 5-8 fokot is elviselnek.
Vannak olyan melegkedvelő növények melyek a téli hónapokban is a meleg klímát kedvelik, ezért téli időszakban szobahőmérsékletű beltérben telelnek.
Azok a mediterrán növények, melyek igen érzékenyek az első gyenge fagyokra és télen hűvős körülmények között pihennek, azokat teleltetni kell. Otthoni körülmények között is átteleltethetjük különlegességeinket, néhány fontos tudnivaló ismeretében. A teleltetést a fagyra érzékeny mediterrán növények esetében, az első talaj menti fagyok beállta előtt célszerű elkezdeni. A teleltetésre szánt helyiség minél világosabb legyen! A hosszú téli hónapok alatt legoptimálisabb hőmérséklet a 10-15 fok, ennél lehet kicsit hűvösebb, de semmiképp se legyen melegebb! Gondoljunk csak egyes mediterrán országok téli klímájára. Többségük természetes élőhelyén enyhe, fagymentes vagy ritkán enyhén fagyos tél segítségével nyugalmi állapotban telel.
Teleltetés alatt sokkal kevesebb vízre van szükségük! Az öntözés mennyisége függhet a növény és a cserép nagyságától, valamint a talaj minőségétől is.
A levélhullás sokunkat megijeszthet, miután bevisszük a hűvös, kevésbé fényes helyre növényeinket. Ez részben – több esetben - teljesen természetes folyamat. A növények hosszú hónapokig nyugalmi állapotba kerülnek. Pár héttel az új helyükre kerülve lombjuk nagy részét – vagy akár teljes egészét is– elveszíthetik. Ilyenkor hajtásnövekedésük leáll, vagy nagyon lelassul. Az így hűvösben tartott növényeket utoljára szeptember elején tápoldatozzuk, majd ismét tavasszal kezdjük el a tápoldatozást.
Növényvédelemre is szükség lehet ez idő alatt. Megelőzésképpen - mielőtt bevinnénk őket - érdemes gomba - és felszívódó rovarölő szerekkel lekezelni, így kevésbé fertőződhetnek.
Átültetés esetén használjunk jó minőségű virágföldet. Vegyük figyelembe a növény igényét és annak megfelelő virágföldet válasszunk, pl. pozsgásoknak kaktusz, Leandereknek C típusú, Cirtusféléknek Citrom virágföldet.
Jellemzők
| levél színe | |
| növekedés, forma | magas növekedésű |
