Emlékeznek még arra, hogy évekkel ezelőtt – a tél vége felé járva - sok helyen „hóvirágárusok” tűntek fel, kis asztalaikon apró csokrokat kínálva? Mindeközben a legnagyobb problémát a természetes élőhelyeken, munkagépekkel történő, nagy méreteket öltő illegális hagymakitermelés jelentette. Az állományok folyamatosan ritkultak. Mára az élőhelyek pusztítása és a vadon szedett csokrok is eltűntek. A Hóvirág (Galanthus) nevével egybeforrt a védett szó. Ezért sokszor felmerül a kérdés, hogyan tudunk mégis ültetni egy védett növényt?
Hazánkban négy fajjal találkozhatunk. A Levanitei (Galanthus fosteri), a Redőslevelű (Galanthus plicatus), a Pompás (Galanthus elwesii), és a Kikeleti hóvirággal (Galanthus nivalis). (Botanikus kertekben további számos változata is található.) Hazánkban az egyszerű hóvirágként emlegetett kikeleti hóvirág az egyetlen őshonos. Nagymértékű pusztítása következtében 2005-ben is védetté nyilvánították az EU egész területén is védettséget élvező növényt. Természetvédelmi értéke tízezer forint, mely egy szálra is érvényes. 2017-ben az év vadvirágává választották. A februárban virágzásnak induló növényt természetes élőhelyén csak csodáljuk, de semmiképp se szedjük!
A Pompás hóvirág kis zacskókba csomagolt hagymáival találkozhatunk a kereskedelmi forgalomban. Ezt bátran ültethetjük, a kertekben ez a gyakran előforduló hóvirág. Magasabb megjelenésű, virágai mutatósabbak és nagyobb méretűek. Korábban virágzik mint a kikeleti hóvirág. Az Időjárástól függően - ha enyhe a tél - már decemberben hajtásnak indul és januárban virágzik.
Az év nagy részében félárnyékos kertrészbe ültessük, mely virágzásakor a lombhullató fák alatt napos. Hagymás, évelő növény. Az üde, tápanyagban gazdag, nedvesebb talajokat kedveli. Apró hagymáit ne túl mélyre, 6-8 cm-re ültessük. A virág jellegzetesen három külső fehér lepellevélből – melyet a köznyelvben sziromnak hívnak -, és három belső zöld foltos lepellevélből áll. Ennek méretei és rajzolatai fajonként változnak. A virágzást követően leveleit hagyjuk visszahúzódni és elszáradni, mely a következő évi virágzást segíti elő.
A hóréteget áttörő hajtások már a hóban virágozni kezdenek. A virágzás megindulása a hőmérséklet emelkedésétől függően változik, ha elérkeznek a melegebb napok, szirmot bont a növény. A levelek, szárak és virágok rendkívül ellenállóak a hideg ellen. De miért nem fagy el? A Pompás hóvirág hagymái -8C -ig télállóak, de védi a föld és hóréteg is. A benne lévő magasabb koncentrációjú cukortartalom is segíti a növény fagyállóságát. Így nem károsodik a frissen előbújt kis hajtás a kemény fagyos éjszakákon sem. Ehhez hasonló jelenséggel találkozhatunk akkor is, mikor virágzó árvácskánk a fagyban keményre dermed, majd mikor enyhül az idő, a kopogó szirmok ismét puhán díszítenek.
Nem utolsósorban fontos tudni, hogy a Hóvirág mérgező! Hagymája mérgező toxint tartalmaz. Gyógyszerkészítményekben alkalmazzák izomgyengeség megszűntetésére és Alzheimer-kór kezelésére. A hóvirágot gyakran összekeverik a nagyon hasonló megjelenésű Tavaszi tőzikével (Leucojum vernum), mely szintén tavasszal virágzó védett és mérgező hagymás növény.
(A cikk a GERENDAHÁZAK Magazin 2018. Február - Márciusi számában megjelent)
