Régi gyermekkori emlékek csillogó fényekkel vegyülő sora juthat eszünkbe, amikor felnőtt fejjel évről évre ismét találkozunk a fenyőkkel és azok illatával.
Miközben sok ezer fenyő között Nyugat - Magyarország dombjait járom, a panoráma, ami elém tárul, ámulatba ejtő. A festői táj nyugalmát - itt a fenyők egyik otthonában - a zöld szín változatossága adja. Messze látni a lankás dombok és hegyek láncai között, ahol az örökzöldeké az uralkodó szerep. A szemmel beláthatatlan területeken hosszú sorokban nevelkednek itt a kisebb – nagyobb különféle csemeték, melyek egyszer kertünkben növekednek tovább. Így kezdődik mindez. Ezeket a növényeket élő és vágott célra egyaránt nevelik. Bár az élő növények telepítését szorgalmazom, ugyanakkor érdemes tudnunk, hogy ha vágott fenyő mellett döntünk, a környezetet nem károsítjuk, hiszen ezeket a növényeket kifejezetten erre a célra nevelik!
A tradíciókat követve a fenyő a karácsonyi ünnepek meghatározó és nélkülözhetetlen növénye. Ugyanakkor, ha élő növényt szeretnénk, amellett, hogy ez jó döntés, azt is mérlegelni kell, hogy a sok-sok változatából melyiket válasszuk. A skála oly sokrétű, mind későbbi méretben, mind színben és alakban, hogy meggondolt elhatározást igényel.
Kiskertből fenyőerdő. Ha fenyő kerül a kertbe az első pár évben mutatós kis növénnyel lesz gazdagabb a látvány. Bár az első években kevésbé szembetűnő a fejlődés, majd pár év múlva derül ki, hogy gyorsabban növekszik, mint gondoltuk volna, vagy kisebb a hely, mint ami számára szükséges lenne a későbbiekben.
Az égbe törő fenyőkoronák mutatósak és szépek a megszokott nagyságukban, ez azonban ott érvényesül igazán, ahol erre megfelelő hely is van. A jól ismert Szúrós luc vagy közismertebb nevén Ezüstfenyő (Picea pungens) vagy a kedvelt Kaukázusi jegenyefenyő (Abies nordmanniana) is tekintélyes méreteket ölt idővel, így az ültetés pillanatában még a csekélynek tűnő problémák, később okozhatnak gondot. Ilyenek lehetnek a ház és járdák közelsége, vezetékek a földben vagy levegőben, a kerítés távolsága. A körülötte lévő növények közelsége is éppolyan fontos, mikor ültetésre kerül a sor. A nagy lomb később oda vet árnyékot, ahol eddig a nap volt főszerepben. Így a fénykedvelő növények gyengébb növekedésűek lesznek. A tűlevelek pedig savanyítják a talajt, így a fenyő közvetlen környezetében nem sok növényt „tűr meg”. Máskülönben igazi árnyas fenyőerdővé válik a napsütötte kertünk, ha túl sűrűre sikerül a telepítés. Ha mindezt szem előtt tartjuk, akkor később is garantáltan hangulatos és szép fenyő növekedhet udvarunkban. Érdemes válogatni a fajták között is, mert sok közülük igazán gyönyörű színű, mint pl. az Ezüstös levelű sziklás-hegységi jegenyefenyő (Abies lasiocarpa var. arizonica) vagy akár keskeny lombú oltvány, az Oszlopos ezüstöskék fenyő (Picea pungens 'Iseli Fastigiata'). Egyedi a Koreai jegenyefenyők közt csavart tűleveleivel az Abies koreana 'Silberlocke', vagy a ritkább, dús lombú Havasi cirbolyafenyő (Pinus cembra). Ezek a növények a későbbiekben hosszú távon is különleges díszei a kertnek.
Apróbb méretű tűlevelű csodák. Ezzel szemben sokféle olyan törpe növekedésű fenyőféle létezik, mely a későbbiekben sem növi ki a helyét vagy árnyékolja be a kert napsütötte részeit, ugyanakkor új alternatívát nyújt az ünnep alatt arra is, hogy mint dísz funkciót is töltsön be a lakásban. Hagyományos karácsonyfa formájú, de lassú növekedésű a Cukorsüveg fenyő (Picea glauca 'Conica').
Kerti növény a lakásban. Ennek megfelelően a lehető legkevesebb időt töltheti bent az otthonunkban. Ha van, 2-5C0-os helyiségünk, pár napig optimális hely, mielőtt bekerülne az ünnepekre. Ha nincs, és kemény fagyok vannak, akkor a cserép oldalát és alját bugyoláljuk be bármely szigetelő anyaggal, mely védi a gyökereket. Azonban semmiképp se tartsuk bent a melegben - a hidegek ellenére sem - hosszú távon, mivel kerti növényről lévén szó, szüksége van a téli hőmérsékletre. Ellenkező esetben vagy elpusztul, vagy idejekorán kihajtásnak indulhatnak rügyei, és ha így kerül ki a téli hőmérsékletbe, fagykárok érik vagy elpusztul. Radiátortól és egyéb hőforrásoktól minél messzebb kerüljön. Lehetőleg maximum 8-10 nap után vigyük ki a kertbe. Ebben az esetben is - ha van rá mód - pár napig hűvös helyiségben szoktathatjuk a fagyokhoz.
A legszerencsésebb, ha közvetlen az ünnepek után el tudjuk ültetni. Az ültetőgödröt akár előre is elkészíthetjük így könnyebb lesz a dolgunk. A földlabdás növények gyökérzetét úgynevezett jutazsák fedi, mely a földben elbomlik. Kizárólag ilyen vagy cserepes kiszelésben érdemes növényt vásárolni. Kerüljük a műanyagzsákos és hálós anyagokkal borított gyökerű növényeket, mert ezek nem bomlanak le az ültetést követően. Ugyanakkor ez azért is fontos, mivel az ültetés alatt az örökzöldek gyökeréről a föld nem hullhat le! Erre rendszeresen felhívom a kertbarátok figyelmét, mert lényeges. A jutazsákot rajta hagyva, annak tetejét enyhén megbontva kerüljön a gödörbe a növény. Ha cserepes a növény, óvatosan vegyük ki az edényből, vigyázva a földlabdájára. Semmiképp se kerüljön a növény mélyebbre, mint ahogy eredetileg földben van! Erre előkészíthetünk virágföldet és tápanyagot, melyet összekeverve a gyökerek alá és mellé töltsünk. Ha az időjárás épp nem engedi az ültetést, a növény gyökereit a kinti hideg ellen szintén takarni kell a telepítésig. Éppúgy, mint a lakásban, majd kint a teraszon és a telepítés alatt is ügyeljünk ara, hogy a növény földje ne száradjon ki, és a hidegek ellenére is megfelelő mennyiségű vizet kapjon.
A későbbi gondozások során szakember segítségét kérjük ki. Kiemelném ezek közül többek közt a növényvédelmet, mely esetében sokszor nagyon fontos, hogy a felmerülő probléma helyesen legyen diagnosztizálva. Az örökzöldek is igénylik az alkalmankénti permetezéseket! Elsősorban gombás eredetű betegségek elleni kezeléseket, de rovar és atka kártétel is előfordulhat. Mindez egy gyors beavatkozással könnyen orvosolható. Emellett tápanyagutánpótlást ősszel és tavasszal szerves anyagokkal és tavasztól őszig tápoldatokkal végezhetünk.
(A cikk a VERANDA Magazin 2012. November - Decemberi számában megjelent)
