Kevés olyan kertészeti munka van, amit nagyobb örömmel teszek, mint a metszés. Persze ebben az első melengető tavaszi napsütés is szerepet játszhat, mikor buzgó erővel indulok ki végre a szabadba és állok neki a kert megifjításának. Egy igazán jó metszőolló a kezemben már fél sikere a hatékony munkának. Hasznos kerti tevékenység, mely pihentető, kikapcsol és a végeredmény látványos.
Egy kertnek a metszés olyan, mint otthonunknak egy tavaszi nagytakarítás. Megújulás. Szellősebb, átláthatóbb lesz, mindazonáltal a növények dúsabban és erőteljesebben kezdenek hajtani, a gyümölcsfélék több és nagyobb termést nevelnek. Szinte szemmel látható kora tavasszal, ahogy duzzadó rügyeikből robbanásszerűen tőrnek elő az egészséges és erős hajtások. Nem csak tudást és szakértelmet kíván, de türelmet és a kezdő kertészkedőtől némi bátorságot is. Elengedhetetlen a kert kora tavaszi gondozása és karbantartása. Lombtalan, átláthatóbb körülmények között könnyebb felmérni a növények állapotát, és kialakítani a helyes korona vagy sövényformákat.
Bátran álljunk hát neki, és „vágjunk bele” a munkába! Sokszor hallom, hogy „sajnálják” a növények kurtítását, pedig e nélkül nem érjük el azt a hatást, amit szeretnénk. Erősebb visszametszéssel erősebb hajtásnövekedés várható, míg gyengébb visszavágás esetén a növény is gyengébben fog hajtani. Ennek helyes aránya függ a növény életkorától és állapotától is.
Kevés növény van, mely nem igényli a szakszerű metszést. A gyümölcsfák, esetében ez elengedhetetlen. A metszéssel alakítjuk ki a megfelelő koronaformát, elkerülhetjük a fa felkopaszodását, idő előtti elöregedését. Helyes termőre metszéssel elősegíthetjük, hogy sok és ízletes termést szüretelhessünk. Az egyes gyümölcsfélék metszési formái eltérőek, így mielőtt nekilátnánk, érdemes alaposabban tájékozódnunk erről.
Dús virágzást és lombot a cserjék esetében is csak metszéssel tudunk elérni. Attól függően, milyen koros a cserje, erősebb vagy gyengébb visszavágást igényel. Első menetben - ha igényli - a vesszők hosszából vágjunk vissza, ha magasságát is vissza szeretnék fogni, majd a tövétől kimetszve távolítsuk el az öregebb, elfagyott, vagy esetleg beteg ágrészeket, ezzel is megelőzve vagy gyérítve a betegségek kialakulását. A kihajtás után pedig a kártevők és kórokozók megjelenése a lazább lombtömegben kevésbé fordul elő, míg a sűrű korona nem csak elszaporodásuknak kedvez, de gyakran az ez elleni év közbeni permetezések sem kellően hatékonyak. Ezzel a tavaszi hajtásválogatással ezt is elősegítjük. Ennek eredményeképpen közvetlen tőből új, fiatal hajtások fognak előtörni.
Vannak cserjék, melyek az előző évben fejlődött hajtásaikon nevelik ki a jövő évi virágbimbóikat, majd ebben az állapotban telelnek, és kora tavasszal - főként lombtalan állapotban - fognak virágozni pl. az Aranyvessző (Forsythia intermedia) vagy a Babarózsa (Prunus triloba). Őket csak közvetlen virágzás után metsszük meg! A nyáron virágzó és az ez évi hajtásokon virágot hozó cserjéket pl. Nyári orgona (Buddleja davidii), Mályvacserje (Hibiscus syriacus), kora tavasszal, kihajtás előtt érdemes alaposan visszavágni. Így erősebben hajtanak majd és több virágot hoznak. És vannak, melyek nem igényelnek vagy ritkán igényelnek metszést. Ilyen a Liliomfa (Magnolia sp.) vagy a Havasszépe (Rhododendron sp.) Virágbimbóikkal telelnek át, így ha szükséges alakítást végezni rajtuk, csak a virágzás után álljunk ennek neki.
Nyírott sövényt ilyen virágzó cserjékből is ki lehet alakítani. A lényeg a fokozatosságban rejlik. Gyakran lehet látni, hogy a sövény alsó része laza, megnyúlt, majd a teje felé sűrűsödik. Az vezethet ehhez, ha a frissen telepített növényt az első években nem metsszük, majd mikor egy kívánt magasságot elért, kezdünk nekiállni a visszavágásnak. Bár nagy öröm, ha szépen gyarapszik növényünk, de csak a kezdetektől fogva rendszeres végzett visszametszéssel érhetjük el a teljes egészében tömött falat képező sövényt. Vagyis évente, akár többször is - ahogy igényli - magasságán egyre többet rajta hagyva, de alakítsuk fiatal korától kezdve. Örökzöldek vagy lomblevelűek esetében szintén célravezető az ilyen nevelés.
A mediterrán származású félcserje a kedvelt Levendula (Lavandula angustifolia) – mely átmenetet képez a cserjék és évelő növények között – is igényli a metszést.Az ilyen félcserje típusú növények szárainak egy része tavaszra elfagy, mely részeket, ha eltávolítjuk, dús lombot fejlesztenek ismét.
Az árnyékot adó koronákat is lehet, sőt érdemes alakítanunk. A díszfák ugyan nem igényelnek olyan rendszeres metszést, mint a többi kerti növényünk, de főleg fiatal korukban, mikor még kivitelezhető méretüknél fogva, a későbbi törzsmagasság, a vázágak helyes állása és a korona alakja szempontjából fontos mindez. Idősebb fák esetében pedig az elöregedett ágakat válthatjuk le a fiatalabb ágakra. Nagyobb méretű fák esetében a viharkárok megelőzése érdekében célszerű erősebb visszavágásokat végezni.
A forma növények többször is igénylik az év folyamán ezt a ápolást. Pomponjaik, csavart vagy egyéb lombformáik csak akkor maradnak esztétikusak, ha rendszeresen karbantartjuk őket.
A sebkezelés is hozzátartozik a metszésekhez. Ha nagyobb ágakat távolítottunk el, az ág metszlapját kenjük be a kifejezetten erre a célra alkalmas fasebkezelő anyaggal. Ez a szer a sebfelületek lezárására való, elősegíti a növény regenerálódását és fertőtlenítő hatása révén a további fertőzések megelőzésében is segít. Évközben is hasznos lehet ágletörések vagy egyéb sérülések esetén.
A lemosó permetezés – még kihajtás előtt – a metszések végén jöhet. Miután „megtakarítottuk” a kertet a felesleges ágaktól, ez a - még kopasz állapotban - végezhető permetezés megelőzésként szolgál a későbbi kórokozók és kártevők elszaporodása ellen. Hasznos része a tavaszi kerti munkáknak. Erre eredményesen használható lemosó szerek együttes kombinációja a Bordóilé+Kén és Agrol Plusz.
(A cikk a GERENDAHÁZAK Magazin 2012. December - Januári számában megjelent)
