Leírás
Alak, megjelenés: A Földközi-tenger köves vidékéről származik, hamisítatlan mediterrán hangulatot áraszt. 6-8 m magasra növő, lassan növő, hosszú életű örökzöld fa.
Levél: levelei ezüstös színűek
Virág: apró illatos fehér bugavirágzata májusban nyílik
Termés: fekete színű olajbogyó
Gondozás: Napos meleg fekvést igényel. Talaj iránt nem igényes. Szárazságot jól tűri. Hazánkban az olajfa fagyérzékeny ezért teleltetni kell. Nyár folyamán - időjárástól függően - májustól ismét tartsuk szabadban. napos helyen dézsában tartható, kiválóan metszhető.
A különféle mediterrán növények igénye eltér egymástól.
Egyes növények, melyek meleg klímájú helyekről származnak, télállóak, vagyis idősebb korukban, akár mínusz 12- 15 fokos hideget is elviselnek. Védett fekvésben eredményesen kiültethetőek.
Más melegkedvelő mediterrán növények egy része fagytűrő, vagyis déli, napos, védett helyre kiültetve, alapos takarással áttelelnek, mínusz 5-8 fokot is elviselnek.
Vannak olyan melegkedvelő növények melyek a téli hónapokban is a meleg klímát kedvelik, ezért téli időszakban szobahőmérsékletű beltérben telelnek.
Azok a mediterrán növények, melyek igen érzékenyek az első gyenge fagyokra és télen hűvős körülmények között pihennek, azokat teleltetni kell. Otthoni körülmények között is átteleltethetjük különlegességeinket, néhány fontos tudnivaló ismeretében. A teleltetést a fagyra érzékeny mediterrán növények esetében, az első talaj menti fagyok beállta előtt célszerű elkezdeni. A teleltetésre szánt helyiség minél világosabb legyen! A hosszú téli hónapok alatt legoptimálisabb hőmérséklet a 10-15 fok, ennél lehet kicsit hűvösebb, de semmiképp se legyen melegebb! Gondoljunk csak egyes mediterrán országok téli klímájára. Többségük természetes élőhelyén enyhe, fagymentes vagy ritkán enyhén fagyos tél segítségével nyugalmi állapotban telel.
Teleltetés alatt sokkal kevesebb vízre van szükségük! Az öntözés mennyisége függhet a növény és a cserép nagyságától, valamint a talaj minőségétől is.
A levélhullás sokunkat megijeszthet, miután bevisszük a hűvös, kevésbé fényes helyre növényeinket. Ez részben – több esetben - teljesen természetes folyamat. A növények hosszú hónapokig nyugalmi állapotba kerülnek. Pár héttel az új helyükre kerülve lombjuk nagy részét – vagy akár teljes egészét is– elveszíthetik. Ilyenkor hajtásnövekedésük leáll, vagy nagyon lelassul. Az így hűvösben tartott növényeket utoljára szeptember elején tápoldatozzuk, majd ismét tavasszal kezdjük el a tápoldatozást.
Növényvédelemre is szükség lehet ez idő alatt. Megelőzésképpen - mielőtt bevinnénk őket - érdemes gomba - és felszívódó rovarölő szerekkel lekezelni, így kevésbé fertőződhetnek.
Átültetés esetén használjunk jó minőségű virágföldet. Vegyük figyelembe a növény igényét és annak megfelelő virágföldet válasszunk, pl. pozsgásoknak kaktusz, Leandereknek C típusú, Cirtusféléknek Citrom virágföldet.
