Hazatérve a kertbe egy –egy forró nap után, a melegben fáradt növényeinknek éppolyan üdítő érzés egy alapos öntözés, mint nekünk a víz illata és a hűs, friss kert érzése. Lételemük, mégsem mindegy mikor és hogyan tesszük mindezt!
Az egész nyáron virágtengert adó egynyári növények, melyek akár kertben akár teraszon növekednek, a leginkább igénylik a folyamatos és bőséges öntözést. Már az ültetésnél sokat segíthetünk nekik, ha jó víztartó képességű talajba ültetjük őket és vízmegtartó anyagot adunk a növények gyökeréhez. Ez az anyag nagy mennyiségű vizet köt meg, és azt lassan adja le a növény számára. Így a „pótkertésznek” is könnyebb a dolga, míg mi nyaralunk.
Mennyit öntözzünk és mit, mikor, hányszor? Az öntözés mennyisége és gyakorisága nagyban függ a talaj minőségétől, a növények igényeitől és döntőek az adott időjárási viszonyok is. Így erre szabály nincs. Egy ideje hazánk időjárása szélsőséges – az adott évszakra nem jellemző – hőmérsékleti ingadozásokat hoz, ezért érdemes az adott évszak/hónap mellett az adott hőmérsékletet is figyelembe venni az öntözés mennyiségét tekintve a szabad ég alatt nevelkedő növények esetében. Így extra meleg tavaszokon vagy aszályos nyáron és ősszel jobban tudjuk kivédeni a növény pusztulását. Fontos, hogy erős napsütésben, kánikulában, kerüljük a növények öntözését, inkább reggel vagy este tegyük ezt! Szintén gyakori kérdés: lehet-e túlöntözni egy növényt? Legfőképp a növény igényei a döntőek ebben a kérdésben is. Egy igazán szárazságtűrő nehezen viseli, ha folyamatosan vizes a talaja, míg egy egynyári virág akár egy öntözés kimaradása esetén károsodhat. Továbbá függhet attól, hogy kertben vagy cserépben nevelkedik, kötöttebb vagy esetleg tőzeges laza földbe ültettük. A cserép anyaga is eltérő hatást gyakorol a növényekre. Míg a kerámia jobban tartja a nedvességet, addig egy műanyag cserépben hamarabb kiszárad a talaj. Kertbe kiültetett növényeknél nagyrészt nem kell attól félni, hogy túlöntözhetjük a növényeinket!
A talaj takarása messzemenőkig nem csupán esztétikai szempontokra vezethető vissza. A talaj párolgását nagymértékben csökkenthetjük, ha a felszínét takarjuk. (Régi időkben a nyaralókban - ahol nem tudtak napi szinten öntözni - a frissen ültetett növények tövét pl. fűkaszálékkal takarták.) Napjainkban ezen anyagok palettája nagyon széles és változatos lett, hisz egyszerre szeretnénk széppé is tenni a kertünket, a gyakorlati megoldások mellett. Ilyen természetes takaróanyag a fenyőkéreg vagy az egyre népszerűbb, változatos színű dekorkavics. Nem csak a kiszáradástól óvnak, de gyommentesen is tartanak. Egy szárazságot jobban toleráló növény frissen ültetve szintén öntözést igényel, míg biztonságosan be nem gyökeresedik, majd megerősödve a helyén, ellenállóbbá válik.
Szárazságtűrő fűmag keverék. Létezik-e? Oly sokan teszik fel ezt a kérdést nekünk. Ez azonban sokrétű. A fűmagkeverékek piacán sokféle létezik ma már, és természetesen sok olyan keverék is van, mely jobban bírja az erős napsütést, a gyengébb öntözést, de többségében ez csak egy lépés a hosszú távúan szép gyep elérésének útján. Az alapok is nagyon fontosak, melyeket nem érdemes szem elől téveszteni! Ez a terület előkészítésével indul, a megfelelő minőségű termőtalaj finom eldolgozásával, mely megfelelő mennyiségű tápanyagot is tartalmaz. Az ilyen alapra vetett fű sokkal erősebben és egészségesebben fog kelni. A fűmag mennyisége is fontos tényező, a különféle kiszereléseken található m2/kg-os mennyiségek közel dupláját érdemes elvetni a kellő hatás érdekében és hasznos, ha tápanyag is kerül rá. A kelő fűszálak kis gyökérzete gyéren kapaszkodik a talajba, ezért ezt a felső réteget soha nem szabad hagyni kiszáradni! Permetszerűen, állandóan nedvesen kell tartani a biztonságos kelés érdekében. Majd az első nyírást követően az utánvetéssel még dúsabbá és ellenállóbbá tehetjük a gyepet. Gyepszőnyeggel történő füvesítés esetén a látvány rögtön önmagáért beszél, az öntözés azonban ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a vetett gyepnél. Hiányos öntözésnél a frissen rakott gyepcsíkok elválnak egymástól és szélüknél vagy foltokban elkezd sárgulni a gyep.
Lehetünk takarékosabbak is, ha egy kis odafigyeléssel felhasználjuk az égből jövő áldást. Gyűjtsük az esővizet víztározókba, ciszternákba, amennyire lehetőségünk és persze helyünk engedi. Egy hordó vízzel és a hozzá tartozó csepegtető rendszerrel megoldhatjuk kisebb veteményesünk, virágágyásunk öntözését. Egy kisebb házi vízművel, fúrt kúttal, a hozzá tartozó szivattyúval és tartállyal, teljesen kiaknázzuk a természet adta lehetőségeket és minimálisra vagy akár nullára csökkenthetjük az öntözésnél a vezetékes víz használatát. Így jelentős összegeket megtakarítva takarékosan és környezettudatosan a legtöbbet adhatjuk kertünknek az aszályosabb időkben is. Ezekre építve ne feledkezzünk meg a komplett öntözőrendszerekről, melyek a megfelelő kialakítással leveszik vállunkról a kert vízellátását, segítve a megfelelő összkép elérését. A rendszer különböző kiegészítői, eső-, szél-, fagyérzékelő és maga az öntözőrendszer, mind arra hivatott, hogy a kert minden egyes része a tökéletes gondoskodást kapja meg. Ez által még többet kaphatunk szeretett növényeinktől, magától az egész kerttől. Soha ne feledjük, ha esetleg saját magunk szeretnénk ezzel megbirkózni, és kiélvezni a fent felsorolt előnyöket, minden esetben kérjük szakember segítségét, mert egy rosszul megtervezett, kivitelezett rendszer akár pont az ellenkezőjét is eredményezheti. Kertünkbe sok energiát fektettünk, szeretnénk, hogy minél szebb, színesebb és változatosabb legyen, szenteljünk hát kellő figyelmet az öntözésre és a várt eredmény nem marad el. Kisebb méretű kertekben, teraszokon, erkélyeken is megbízható növényápolást nyújt egy csepegtető öntözőrendszer. Közel sem olyan nagy beruházás, mint gondolnánk. Sokszor a haszna viszont mind időben mind víztakarékosságban felmérhetetlen. Egyszeri kiadás, ami nagyon megéri!
A víz nagy kincs, ezért érdemes vele egyre takarékosabban, meggondoltabban bánni és élni a lehetőségekkel, melyeket a természet többféleképpen víz formájában felkínál számunkra.
(A cikk a GERENDAHÁZAK Magazin 2012. Június - Júliusi számában megjelent)
