Leírás
Alak: egyenes felálló szárú, rizómával terjedő lomblevelű örökzöld
Magasság: kifejlett magasság felnőtt korában: 5-8 m
Levél: zöld, lándzsa alakú levelei 10-15 cm hosszúak
Szár: kihajtáskor narancsvörös színű, kifejletten kénsárga, 3-4 cm átmérőjű
Igény: napos, félárnyékos hely, jó vízgazdálkodású talaj. Tavasszal nem igényel visszametszést, csak az elöregedett, vastagabb szárakat javasolt kivágni. -20 °C-ig fagytűrő
Ültetési idő: Cserepes kiszerelésű évelő díszfüvek, egész évben telepíthetőek, megfelelő öntözés mellett. (Kivéve a téli időszakban, tartós nappali és éjszakai fagyok esetén.)
Az évelő díszfüvek egy részének lombja, késő ősszel az első fagyok után lefagy. Azokat a díszfüveket, melyek lombja ősszel lefagy, ősszel semmiképp ne metsszük vissza! Az üreges szárukon keresztül beszivárgó víztől a tő rothadásnak indulhat, vagy a pangó víztől fagykárokat szenvedhet. Késő ősszel lazán kössük össze lombozatát, ezáltal télen megvédjük a víz okozta gondoktól. A metszés ideje kora tavasszal jön el. Ekkor könnyen el tudjuk távolítani a tavalyi lefagyott száraz leveleket. Miután intenzív növekedésnek indul, nehezebbé válik a metszés, az idei és a tavalyi ágak kiválogatása. Metszéskor közvetlenül tőből távolítsuk el a szárat, ne hagyjunk csonkokat.
Az évelő díszfüvek egy részének magassága, ennek megfelelően havonta változik. Az évelő díszfüvek virágzási ideje változó, a virágzást követően az elvirágzott részeket a szakszerű gondozás részeként eltávolítjuk, így magasságuk kisebb lesz.
A díszfüvek önállóan, szoliterként ültetve, vagy csoportba, évelő ágyakba, más növényekkel társítva is mutatósak. A kisebb méretűek teraszokon cserepekben, edényekben is nevelhetőek. A késő nyárra kifejlődő virágzatuk akár télen is díszíthet. A robosztustól az alacsony növekedésű, a már-már talajtakaró méretig választhatóak.
Az általunk forgalmazott évelő díszfüvek, szakmailag elismert magyar termesztők növényei.
Jellemzők
levél színe | |
lombozat | lomblevelű örökzöld |
termet | nagy termetű |
fényigény | napfénykedvelő |
változat | Phyllostachys aureosulcata Aureocaulis |