Egy-egy különlegesebb növény nevelési specialitásától vagy az esetleges nem ismert érzékenységétől tartva, gyakran óvatosan kezdünk a telepítéséhez. Ilyen növény az Áfonya (Vaccinium) is, amit egyre többen szeretnének saját kertjükben szüretelni.
Többféle rokon fajokkal találkozhatunk az áfonyák között. A fekete áfonya (V.
myrtillus) hazánkban vadon és termesztve is előfordul. Feldolgozott, hamvas feketés bogyóit vadételek mellé kínálják. A piros termésű, kisebb termetű Vörös áfonyát (V. vitis-idaea) savanyúbb íze miatt nyersen ritkán fogyasztják. Hazánkban védett növény a kistermetű Tőzegáfonya (V. oxycoccos), melynek rokonát, az Amerikai tőzegáfonyát (V. macrocarpon) azonban telepítik. Ennek nagyüzemi betakarítása nem mindennapi, apró termése miatt. Az ültetvényt elárasztják vízzel, a vízfelszínre került terméseket hálóval gyűjtik össze. A leginkább ültetett és könnyen beszerezhető a Kék áfonya más nevén fürtös, kanadai vagy magas bokrú áfonyaként is említett Vaccinium corymbosum. Ennek az áfonyának számos fajtájából válogathatunk.
Az áfonyával kapcsolatban gyakran találkozom azzal, hogy körülményesnek leírt vagy gondolt nevelése miatt nem mernek belevágni nevelésébe. Igaz, hogy nem az igénytelen bogyósgyümölcsűek sorába tartozik, de ha a talajjal és vízzel szembeni elengedhetetlen igényét megteremtjük, sikerrel nevelhető házikertben. Nézzük, mennyire is bonyolult a Kék áfonya nevelése. Az első, kulcsfontosságú igénye a savanyú talaj. Mi is a savanyú talaj?
A kertészetekben „A” jelöléssel ellátott virágföld, melynek a Ph értéke alacsony, 4.5-5.5 Ph közötti. Ilyen alacsony kémhatású kerti talaj kevés található hazánkban, ezért szükséges ültetéséhez kisebb részben alacsony kémhatású virágföld, melyhez nagyobb részben 4.0Ph értékű tőzeget keverünk. Az áfonya 4.2-4.8Ph értékű savanyú talajban érzi a legjobban magát. Ebbe keverjünk még fenyőkérget és szervestrágyát vagy más tápanyagot is. Fontos a keverék laza és levegős állaga, ez megfelelő a bojtosgyökerén élő mikorrhiza gombáknak, melyek a növény tápanyagfelvételét segítik. Levegőtlen, kötött talajban vagy magasabb Ph érték mellett a gombák pusztulnak, ami a növény fejlődésén is meglátszik. Mivel a kerti talajok többségének Ph értéke magasabb, ezért az áfonya –nagyobb méretű - ültetőgödrét érdemes agroszövettel vagy geotextillel kibélelni. Ezen elegendő nagyságú és számú lyukat készítsünk, hogy a felesleges víz távozni tudjon, majd ebbe öntsük a savanyú keveréket. Így idővel a kerti talaj nem emeli a keverék Ph értékét. Ilyen közegben nagyobb edényben is nevelhetjük
A másik fontos igénye, hogy ne öntözzük túl, de ne is szárítsuk ki, tartsuk állandóan nedvesen! Ha van rá lehetőségünk, gyűjtsünk esővízet és azzal öntözzük. Első termése attól függ, mennyire idős növényt ültettünk, ha fiatalt, akkor a 3-4. évben szedhetjük először. Öntermékeny, magában is terem. Ha több tövet ültetünk, válasszunk eltérő fajtákat, mert így többet terem. A termésmennyiséget a kertben fekete szövetes talajtakarással is lehet emelni. Május környékén nyíló virágzását követően június végétől szedhetjük marok számra a friss áfonyát, ez a fajtától is függ. Hazánkban télálló. Az idősebb növényeket nyugalmi időszakban metszhetjük, de csak a beteg, idősebb vagy fekvő ágakat. Az áfonya az előző évi hajtásain terem, ezért a fiatal töveket pár évig ne metszzük. Az évek során tápanyagutánpótlásra és tőzeg bedolgozására szükség lesz, hogy a Ph értéket fenntartsuk. Tehát nevelése, a speciálisabb talaj és vízigényét figyelembe véve otthon is megoldható.
(A cikk a GERENDAHÁZAK Magazin 2019. júniusi - júliusi számában megjelent.)
