Elképzeltünk már olyan kertet, ahol a növények a nyár derekán, a legnagyobb hőséggel is könnyedén és bátran dacolva, buján növekednek és virágoznak?
Szikrázó napsütés, a levegő sem rebben, igyekszünk kertünket frissen tartani, miközben egyes növényeknek a napfény, a nagy meleg nem okoz gondot, szinte lételemük, ők ekkor fejlődnek, virágoznak, mi több, pompáznak!
És nem csupán a sziklakertek növényei!
A déli fekvésű, meleg, lankás lejtőkön –úgynevezett száraz kertekben - kevés öntözéssel is helytállnak. A kisebb termetűek pedig vékony termőrétegű tetőkertekben vagy kő támfalakból és edényekből omolva is pompásan mutatnak.
Igazi túlélő évelő növények az ezerarcú Varjúhájak (Sedum sp.), az arany, bordó lombú és mégannyi színben játszó Kövirózsák ( Sempervivum sp.), az ezüstös színű Hamvas cipruska (Santolina chamaecyparissus) és a nagy kedvenceim, a Kutyatejek (Euphorbia sp.) is.
A színkavalkádban az intenzív illatú, szerény, apró, égkék, fehér vagy rózsaszín virágait tömegesen hozza a nélkülözhetetlen Levendula (Lavandula angustifolia), mely foltokban vagy kis kerti út mentén szegélynek is csodálatos. A háttérben a Pálmaliliomok (Yukka sp.) kard alakú, kékeszöld vagy aranytarka levelei egzotikus levélüstököket alkotnak, melyekben harang alakú, többnyire fehér virágaik hosszú száron ülnek. Egyesek idősebb korukban akár törzset is növeszthetnek.
Az örökzöldek közül a fenséges Európai ciprus ( Cupressus sempervirens) egekbe törő, keskeny, oszlopszerű, nagy termetű koronájával kertünk ékességévé válhat. Magányosan, csoportban vagy akár magas sövénynek ültetve hazánkban is megél védettebb fekvésben.
Takaró sövénynek kiváló megoldást nyújthatnak - a napjainkban sablonként bevált tujafélék mellett - a széles szín - és fajtaválasztékú Borókák (Juniperus sp.).
Érdemes megismerni az Arizoniai ciprust ( Cupressus arizonica) is, mely dereskék színével és különleges, narancsos illatával sok kertben helyet érdemel.
Szinte összekötik az eget a földdel a hűs árnyékú fák.
Termetükkel, oszlopos vagy szélesebb koronájukkal nélkülözhetetlenek a teljes képhez. A Tölgyek (Quercus sp.) és Gyertyánok (Carpinus sp. ) - melyeket napjainkban kissé nélkülöznek - levélformájuk változatossága és lombszínűk szépsége mellett igen szívós fák.
Mindezen növények együttesen, összképi látványukkal – hol levél - és koronaformájukkal, színűkkel, hol virágaikkal és illatukkal- teremtik meg a hangulatot.
Más és más a védekező módszerük mely különlegesen ellenállóvá teszi őket.
A természet adta egyedülálló tulajdonságaik segítségével különféle módon vészelik át biztonsággal az akár hosszabb ideig tartó száraz, meleg időszakokat. Egyesek húsos leveleikben vagy törzsükben nagy mennyiségű vizet képesek tárolni, egyesek leveleit vastag viaszréteg vagy fedőszőrzet borítja, míg mások levélszínűkkel is védik magukat a kiszáradás ellen.
Ilyen ritkaságszámba menő növénygyűjtemény lelhető fel a Vértes száraz lejtőin elterülő Csákvári arborétumban. Élő példája annak, hogy jó pár egzotikusnak vagy fagyérzékeny növénynek tartott ritkaság hazánkban is jól érzi magát, igen mostoha körülmények között is. Méteres Kaktuszok (Opuntia sp.) között sétáltam, melyek társaságában a dús bokrú Télálló citrom (Poncirus trifoliata) termései szépen érnek már , a Cedrusok (Cedrus sp.) lenyűgöző látványa mellett pedig a Datolyaszilva (Diospyros kaki) is termőre fordult.
A forróságot, a napot, a nyár illatát szinte sugározzák ezek a szárazságtűrő növények.
Hidegebb telek esetén sem károsodnak az érzékenyebbek, amennyiben hazánkban nevelt és ide szelektált növényekről van szó. Ez nagyon lényeges ez esetben! Számos kertbarát jár úgy, hogy egy-egy különleges növényt lelkesen beszerezve, az első kertjében töltött tél után a növény elpusztul vagy megsínyli a kemény fagyokat. Amennyiben a növényt fiatal korától kezdve itthon nevelik, akklimatizálódik éghajlatunk hőmérsékleti szélsőségeihez, így sokkal edzettebbé válik. Kevés gondozást igényelnek, vízáteresztő talajban látványos fejlődésnek indulnak már az ültetés évében, és a betegségek is ritkábban támadják meg őket. Míg biztonsággal be nem gyökeresedett a frissen ültetett növény, addig viszonylag több vizet igényel. Csapadékosabb telek esetén egyes húsos levelű vagy törzsű (szukkulens) és örökzöld fajok a pangó vizes talajra azonban érzékenyek, mely által közvetve – nem kifejezetten az erős hidegektől- szenvedhetnek részleges fagykárt, a szöveteikben felhalmozódott nagy mennyiségű víz következtében.
Mindenki célja egy hosszú életű növényekkel teli és tartós anyagokból épített, esztétikus, forma - és színgazdag, élettel teli kert, mely nem utolsósorban – napjainkban egyre aktuálisabbá válva - gazdaságosan fent is tartható. A víz nagy érték és egyre nagyobb lesz a jövőben, mellyel egyre takarékosabban kell bánnunk. Elgondolkodtató lehet mindez, hisz kertünk nem csak napjaink kényelmét szolgálhatja, hanem a jövő zöld környezete lesz majd. Ilyen és még jó pár hasonló tulajdonságokkal bíró növény - ismételt –felfedezése új távlatokat nyithat meg, és alternatívákat adhat olyan kertek, kertrészletek „zölddé” tételére is, ahol az öntözés nehezen vagy ritkábban megoldott.
Ettől eltérő tulajdonságú növények stílusukban nem férnek meg mellettük ezért számukra - igényeiknek is megfelelően - külön kertrészt alakítsunk ki!
Hosszú távú tartósságot és nem mindennapi látványt nyújtanak már pár év elteltével a kert kialakítása vagy átalakítása során, magas tűrőképességük és csekély gondozási igényük ellenére is.
Ők a szárazsághoz alkalmazkodtak, mondhatom mesterien!
(A cikk a Veranda Magazin 2011. Július-Augusztusi számában megjelent)
